A cs. és kir. 9. lovastüzér ezred emléktáblája

Ma 80 éve, 1937 október 24-én leplezték le azt az emléktáblát, amely a dél-komáromi Jézus Szíve katolikus templom árkádjai alatt látható. A féldombormű cs. és kir. 9. lovastüzér ezrednek állít emléket. 

Néhány szó magáról az alakulatról: a világháború kitörésekor a közös hadsereg kilenc lovastüzér osztállyal (Reitende Artilleriedivision) rendelkezett, ezek közül a 9-es hadrendi számú volt a legújabb, mivel ezt 1914-ben alapították. Az osztályokat 1-től 11-ig számozták, a 3-as és a 8-as nem létezett békeidőben. Az osztályokat ugyanúgy 1905 M 8 cm-es tábori ágyúkkal látták el, mint a tábori tüzérezredeket, de itt valamennyi kezelő lovasítva volt, ami jelentősen megnövelte az ütegek mozgékonyságát és manőverezőképességét. Az ide beosztott tüzérek lovassági tábori sapkát viseltek, és a legénységet 1877 M lovassági szablyákkal látták el. 

A 9. lovas tüzér ezredet (hivatalos német nevén: Feldartillerieregiment Nr 9 K) az említett 9-es lovas tüzérosztályból szervezték át 1918 nyarán. Az alakulat háborús szerepléséről nem sok mindent sikerült találnom. Az mindenesetre érdekes, hogy az eredeti osztályt 1914-ben a leitmeritz-i 9. hadtest területéről állították fel, ennek megfelelően legénysége 60%-ban németekből és 39%-ban csehekből állt. Feltehetőleg a háború során végrehajtott feltöltések és átszervezések során kerülhetett nagyobb számú magyar katona az alakulathoz.

A volt 9-es közös lovastüzérek hősi emlékművét leplezik le vasárnap Komáromban.

A volt cs. és kir. 9-es lovastüzér ezred életben maradt katonái, akik a világháború messzi frontján oly dicsőséggel harcoltak a hazáért, 1937. október hó 24-én, vasárnap Komáromba sereglenek, hogy leleplezzék a hősi emlékművet, mellyel a bajtársi áldozatkészség a nagymúltú tüzérezred emlékét

örökíti meg. A hősi emlékmű leleplezési ünnepély örvendetes és jelentőségteljes lesz Komárom város számára is, mert a csonka kis város e napon gazdagabb lesz egy gyönyörű emlékművel, mert ismételten módot és alkalmat nyújthat arra, hogy háláját és kegyeletét kifejezésre juttassa a világháború hősi halottai iránt és elismeréssel adózhasson a még élő tűzharcosainak, elsősorban azoknak, akik e város falai közül indultak a világ minden tája felé hírt, dicsőséget szerezni a magyar névnek.

A hősi emlékmű leleplezésének sorrendje :

Gyülekezés okt. 24 én d. e. 10 órától kezdődően a sandbergi volt tüzérségi laktanya

bejáratánál.

D. e. 11 óra : A volt cs és kir. 5. lovastüzérezred hősi emlékművének megkoszorúzása a Sandbergen. A koszorút leteszi nemes Beckh Widmanstetter Emil ezredes.

D. e. 11.45 óra: Elesett hőseink emlékére szentmise az uj templomban.

12.15 ó r a : A hősiemlékmü leleplezése. Emlékbeszédet az osztrák bajtársak részéről :

Schneider Rudolf ezredes, a magyar bajtársak részéről Dorninger Hugó ezredes mond.

Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos polgármester a város nevében átveszi az emlékművet.

A leleplezési ünnepség után díszebéd a „Corso" étteremben.

Komárommegyei Hírlap 1937 október 23

Felavatták a volt 9-es közös lovastüzérek hősi emlékművét.

Komáromban ismét ünnepeltek vasárnap. Bensőségesen, melegen, ünnepi külsőségek között avatták

fel a verőfényes napsütéses ünnepnapon a volt cs. és kir. 9-es lovastüzérek hősi emlékművét, mely vitéz Székely szobrászművész igen jól sikerült alkotása s az uj plébániatemplom árkádosfalán kapott helyet. Az avató ünnepségen megjelent Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos polgármester, Surányi Ferenc c. apát, esperesplébános, Kolozsváry Kálmán m. kir. gazdasági főtanácsos, földbirtokos, Zách Sándor m. kir. tüzéralezredes, Marton Károly m. kir. honvédőrnagy a helyőrség

tisztikarával, dr. Rátky Béla m. kir. rendőrkapitány, dr. Kálmán Rudolf tb. főszolgabíró,

Fiedler József lengyáros s még számosan a város előkelőségéből, továbbá egy tüzérosztály teljes felszereléssel, a frontharcosok, a volt 12-esek és a volt 31-esek küldöttsége. A volt 9-es lovastüzérezred bajtársai közül összesen 25 osztrák és 60 magyar ezredbeli jött Komáromba az ünnepségre, köztük Schneider Rudolf osztrák ezredes, Dorninger Hugó ny. m . kir . ezredes, Beck Widmannstädter Emil m. kir . tüzérezredes, Reidlechner osztrák alezredes, J. Udriczky az osztrák „Ravag" pénzügyi vezetője és Komáromból dr. Pyber Kálmán ügyvéd, ki az ünnepség helyi rendezését oly nagy körültekintéssel végezte el. A világháború egykori vitéz tüzérei „Sandberg"ben gyülekeztek, ahol régi kedves emlékeiket felújítva körüljárták volt ezredük öreg laktanya helyiségeit,

majd Beck Widmannstädter Emil m. kir. tüzérezredes koszorút helyezett a volt cs. kir. 5. lovastüzérezred hősi emlékművére. Ugyancsak koszorút helyezett a tüzéremlékműre dr. Szabó Andor ügyvéd, a frontharcosok vezénylőtisztje is a komáromi frontharcosok képviseletében. Fél 12 óra tájban kezdtek gyülekezni az uj r. k. templom előtt a katonai alakulatok, a frontharcosok egy szakasza, a 12-esek és a volt 31-esek csoportja, továbbá egy csapat levente, valamint a helybeli előkelőségek.

Háromnegyed 12 órakor Surányi Ferenc c. apát, esperes-plébános szent misét mondott, majd a közönség a templomból kivonult a hősi emlékmű elé. A Szent Imre Dalkör elénekelte a Hiszekegyet, majd Dorninger Hugó ezredes emlékbeszédet mondott, amelyben méltatta a 9-es tüzérek dicső fegyvertényeit, megemlékezett a volt tüzérosztály hősi halottairól, akik a csapattest állományának 15 százalékát teszik ki, végül hálás köszönetet mondott mindazoknak, akik a hősi emlékmű létrehozásában közreműködtek. Dorninger ezredes beszéde után a kivonult csapatok tisztelgése, trombitaharsogás és ágyúdörgés közepette lehullott a lepel az emlékműről. Ezután Schneider Rudolf nyugállományú osztrák ezredes német nyelvű beszédet mondott, amelyben nagy elismeréssel nyilatkozott a volt csapattest magyar legénységéről és különösen hangsúlyozta, hogy az osztrákok milyen nagy szimpátiával, szeretettel viseltetnek a magyarok iránt. Végül átadta az emlékművet a város közönségének gondozásába. Alapy Gáspár m. kir . kormányfőtanácsos, polgármester lelkes szavakkal üdvözölte a 9-es tüzérosztály volt tagjait, tisztjeit és legénységét. Beszédét német nyelven folytatva meleg szavakkal aposztrofálta a volt csapattest megjelent osztrák tagjait és hangsúlyozta, hogy annak dacára, hogy az igazságtalan békekötés Magyarországot és Ausztriát szétválasztotta, ennek a két államnak polgárai egyek és mindig egyek fognak maradni elesett hőseik emléke ápolásának nemes kultuszában. Majd a város nevében átvette az emlékművet, kijelentette, hogy azt a város közönsége mindig híven fogja gondozni és ígéretet tett a maga és utódai nevében, hogy Komárom ezt az emlékművet mindenkor meg fogja becsülni és az utódokkal is meg fogja becsültetni.

Az emlékművet ezután először a volt 9-es közös lovastüzérek tiszti és legénységi küldöttsége koszorúzta meg, majd a helybeli 5-ös honvédtüzérek koszorúját Zách Sándor m. kir . tüzéralezredes, a város közönségének koszorúját Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos polgármester, a frontharcosokét dr. Csukás István városi főjegyző, egyesületi társelnök, a volt 12-es közös gyalogezred bajtársi törzs koszorúját Zsemlye Gyula nagyigmándi rektor, igazgató-tanító, a volt 31-es honvédgyalogezred koszorúját pedig Sulacsik Lajos m. kir. p. ü. főszámtanácsos helyezte el. A lélekemelő szép ünnepség a „Szózat" elhangzásával ért véget. Az ünnepség után a korzó étteremben 100 terítékes díszebéd volt. Az első felköszöntőt Dorninger Hugó ny. ezredes mondotta a kormányzóra, majd a 9-es lovas tüzérosztály utolsó parancsnoka: Reidlechner ny. ezredes mondott nagyhatású beszédet. Az ünnepség alkalmából Magyarország kormányzójának katonai irodájából a következő távirat érkezett: A kormányzó úr őfőméltósága kegyelettel emlékezi meg a volt cs. és kir    .9-es lovastüzérek hősi halottairól és üdvözletét küldi az ezred mai emlékünnepélyére egybegyűlt tiszteknek és legénységnek. — Vitéz Fischer- Keresztes Lajos tábornagy, a katonai iroda főnöke.

Üdvözlő táviratot küldtek még József kir. herceg, tábornagy, vitéz Temesy Iván (helyesen István - BF.) vegyesdandár parancsnok és még számosan.

KMH 1937.10.30

A domborművet vitéz Székely Károly (1880-1941) alkotta meg, aki maga is I. világháborús veterán volt. A m. kir. 1. honvéd gyalogezredben szolgált, háborús érdemeiért 1926-ban avatták vitézzé. A fenti alkotása mellett számos település világháborús emlékművét készítette el. 
A dombormű egy felmozdonyozott, mozgásban lévő tábori ágyút és a lóháton vágató kezelőszemélyzetet ábrázolja. Felirata: IN MEMORIAM 1914-1918 CS. ÉS KIR. 9. LOVAS TÜZÉR EZRED - K.U.K. REITENDE ARTILLERIE RGT. NR. 9.

Az emlékmű viszonylag jó állapotban vészelte át az elmúlt 80 évet, ami részben annak is köszönhető, hogy a templom árkádjai jórészt megvédték a környezeti hatásoktól. Mivel azonban az árkádokat kapu zárja el, az épület pedig körül van kerítve, az emléktábla csak akkor látogatható, ha a templom nyitva van.