A komáromi várostromlások.
— Saját tudósítónktól. —
Komárom, aug. 9.
Augusztus 10-én a komáromi úgynevezett Szűz vár környékén érdekes gyakorlatok kezdődnek. A 26. és 48. gyalogezredeknek négy-négy zászlóalja, a 19. ezrednek egy zászlóalja, a 11. huszárezrednek három százada, az 5. tüzérezred, egy fél-század utász, kétszázad hadmérnökségi csapat és egy egész szekerészcsapat fogja megostromolni a bevehetetlennek mondott várat. A védő a várakban elhelyezve, az 5. hadtestből való 12. gyalogezred lesz. A védelmi harcvonal az igmándi erődöt a monostorival köti össze; ez remek egy sánc, melynek elkészítése az önkéntesek hozzájárulásával két hónapi nehéz munkába került.
A komáromi vár egymaga a fejlett harcászat következtében hadászati fontossággal alig bir, mert az az óriási haladás, mely e téren történt, oly nagy, hogy egy ily fedetlen vár, bármily nagy és sebes folyású folyókkal legyen is elzárva, egynapi ostromlás után halomba lőhető a Duna és Vág folyók partjairól. Ágyúink 7—8 ezer lépésnyi távolságra hordanak, a mi igen fontos körülmény. Ezzel számoltak az intéző körök, midőn Komárom várát a Duna jobbpartja felől az igmándi, monostori és a csillagvárral vették körül, északról pedig a Nádor-vonalnak nevezett bástyát építették, mely egész Komáromot félkörben átövezi és oltalmazza az ellenség ágyúitól.
A vár két részből áll : ó-és uj várból. Az ó-vár négyszögalakban épült, kaszárnyák, éléstárak és sütőkemencék vannak benne ; északi részében van a várfegyház a cellákkal és a rabok munkatermeivel. Külső falát a Duna és Vág folyók partjára támaszkodó sáncok, kőből és földből emelt sáncok övezik körül. Ez az ősrégi komáromi vár. Ezt felvonóhíd köti össze az uj várral. A hidat háború idején eltávolítják s a Duna vizével elárasztott sáncok lehetetlenné teszik a benyomulást. De halál fia is lenne az a vakmerő ember, a ki ide közelíteni merne. Ezer halál néz ki a lőrésekböl, melyek mindegyikében egy-egy ágyú van elhelyezve. Az uj vár jóval terjedelmesebb, mint az ó-vár. Tágas udvarát emeletes kaszárnyák és más katonai épületek szegélyezik ; egy szögletben áll a várkápolna ; a közepén, egy szép emeletes épületben, vannak a várparancsnoki, a tiszti és általában a hivatalos helyiségek.
A csillagvár, az igmándi és a monostori erődök : mind a három kiegészítő része és védelmi központja a nagy várnak. A csillagsánc— Fort Donau régibb keletű építkezés s mint ilyen már a 48-as években Görgey hadtestének szolgált jó ideig táborozó helyül. Ma inkább raktárul használják. Most ideiglenes lakásul szolgál a Nagy-Kanizsáról feljött 48-dik sorezred 2-ik zászlóaljának. Az igmándi erőd, mely nagy művészettel épült alkotás, arra szolgál, hogy a délről betörő ellenség elől elzárja Komárom várát. A ki Fehérvár felől közelit, az fel se venné a természetes emelkedésű dombot, ha nem tudná, hogy milliókba került védelmi épületet nem rejt az magában. Tetőzete gyeppel van benőve és egészen eltakarja a falat ; körülötte kis akácfaerdő van, mely, ugytetszik, inkább a futóhomok megkötésére, mint az erőd elrejtésére való. Az épület köralaku; a közepén vannak a kaszárnyák, a külső gyűrű a vártüzérség és gyalogság szertárait rejti magában. A tetejéről belátni a városba és a várba. Itt vannak felállítva az ágyuk, melyekkel minden irányban dominálja a környéket.
Valamennyi közül a legnagyobb a monostori szőlőhegyek alatt épült erőd: a Fort Sandberg. Hatalmas, nagy erőd, mely a mai kor követelményeinek teljes mértékben csak azért nem felel meg, mert a Dunára néző része fedetlenül áll s igy az ellenség tüzhatása elől védve nincs. Ez az erőd 1857—1871-ig, tehát 14 évig épült óriási munkával és áldozattal. Csupa faragott köböl áll; az elővár a nagy kapuval bámulatos szép. A helyőrség itt a jobb szárnyon van elhelyezve, balfelől vannak a kantin, a tiszti olvasótermek, a tekéző pálya és a századraktárak. A kapun át belépve, szépen gondozott, fával beültetett udvarra jutunk, hol a füvei benőtt tetejű tiszti pavilion és étterem áll. Odább vannak a helyőrség kaszárnyái és a fogházi épületek, a sütőkemencék, a tábori és mezei tüzérség tanyái, a pékek szállásai s különféle hivatalos helyiségek és a könnyebb betegek termei.
Az udvaron rengeteg mennyiségű ágyúgolyó van gúlákba összehordva s eme fekete csoportok körül állanak vassínekre rakva az ágyuk. Az óriási Krupp-ágyunak egy deszkából épült külön házikója van. Az udvarból feljuthatni a tetőzetre, honnan elragadó kilátás nyilik a méltóságosan folyó Dunára, a tatai, vértesi, bakonyi és a pozsonyi hegyekre.
A most kezdődő ostromra 24 ágyú van a tetőzeten elhelyezve s mindegyikből naponkint 40-szer lőnek, Az ostrom második napja : augusztus 11-ike lesz a legérdekesebb, mert e napon a támadó csapatok kettős támadást intéznek Igmánd és Monostor ellen. A gyalogság minden egyes embere 100 töltést kap egy napra, Komárom körül tehát olyan nagy ütközet lesz, minőt még soha sem látott tapasztalatokban gazdag régi vára. Az ostromló csapatok vasárnap hajnalban indultak el a 35 kilométer távolságra fekvő Bőny és Bana községekbe. Hétfőn korán reggel vonulnak az igmándi és monostori várak ellen. A támadást intéző csapatok fővezére Weigl Ágost altábornagy, vártüzérségi főfelügyelő. A törzskari osztály tagjai: Ziegler Aladár lovag őrnagy, Kraust Aladár százados és a honvédség részéről Tamásy Béla honvéd százados. A tüzérség ellenőre : Semrád Gusztáv ezredes, az 1-sö vártüzérezred parancsnoka. A hadmérnöki csapat ellenőre : Széth Ferenc lovag ezredes, az 5-ik hadtest hadmérnökségi ellenőre, az 5-ik tüzérdandár parancsnoka : Zipser Károly, az 5-ik tüzérezred parancsnoka ; a tüzérségi szerelvényraktár parancsnoka Mindl Ferenc őrnagy. A mozgóütegcsapat parancsnoka : Novák József őrnagy. A gyakorlatok végignézésére ide érkezett Vilmos főherceg, a tüzérség főfelügyelője, Frigyes főherceg, az 5-ik hadtest parancsnoka ; Salis-Soglio táborszernagy, Merkl altábornagy stb. Albrecht főherceget keddre várják.
Hétfőn indulnak el az ostromló csapatok zárt oszlopokban a szállásról. A feladat első sorban az lesz : az ácsi állomásnál lerakott tüzérségi és had- mérnökségi szerelvényeket a községgel együtt biztosítani az ellenség elől. Ezt zárt harcban kell elvégezni, mely után a csapatoknak a Dunától Puszta-Ujszállásig, innen Puszta-Mocsárig, innen pedig az erdőség délkeleti részéig elhúzódó vonalakat kell elfoglalniok és megszállaniok. A Kis-Igmánd és Uj-Szőny között emelkedő Fene-Dombot is ennek az oszlopnak kell elfoglalnia és a balfelöl működő oszloppal összeköttetésbe lépnie. Az oszlopok Ó-Szöny-nél fognak találkozni és összezárkózni.
Polgár Béla.
Budapesti Hírlap, 1891. augusztus. 10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése