2018. szeptember 16., vasárnap

Fénykép 17.: Katonai tisztviselő

A mai bejegyzésben egy osztrák-magyar katonai tisztviselő fényképét szeretném bemutatni. De mi is az a katonai tisztviselő?

A katonai tisztviselők (németül: Militärbeamten) alatt összefoglalóan azt a személyzetet  értjük, amely a hadsereg működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges hivatali munkát, illetve (nem közvetlenül katonai jellegű) technikai háttérfeladatok irányítását végezte.
A katonaállományú tisztikar, a lelkészek, hadbírák, katonaorvosok, valamint gazdászati tisztek mellett a tisztviselők is igen jelentékeny létszámú csoportot képeztek, amelyet számos szakágra osztottak fel. A teljesség igénye nélkül ide tartoztak a gyógyszerészek, az állatorvosok, az élelmezők, a térképészek, a vívómesterek, valamint különféle szertárakban szolgálatot teljesítő tisztviselők is. A szakágakhoz tartoztak továbbá altiszti jellegű, rangosztályba nem sorolt havidíjasokis, valamint legénységi segédszemélyzet.

2018. augusztus 5., vasárnap

Hírek a múltból 22: Nagystílű nemzetközi szélhámost fogtak el Komáromban

A múlt század első felében szinte minden ember ismerte a "köpenicki kapitány" történetét: 1906-ban a németországi Köpenick városában egy Wilhelm Voigt nevű szélhámos, porosz tiszti egyenruhában "eltérített" egy őrjáratot, a katonákkal letartóztatta a város vezetőit, majd magához vette a település pénztárát és eltűnt. Bár hamarosan elfogták, a történet bejárta a világot. De említhetjük Frank Abagnale-t is, aki pilótaegyenruhában szélhámoskodott, több évig sikeresen - történetéből készült a Kapj el ha tudsz című film.
1941-ben Komáromban is felbukkant egy egyenruhás szélhámos - név szerint bizonyos Hajden (Hayden) Iván  (István) Mátyás, aki már hosszú bűnlajstrommal "büszkélkedhetett". 1913-ban a cs. és kir. 44. gyalogezredből szökött meg, és egyenruhában követett el bűncselekményeket. 1914-ben elfogták, s három év börtönre ítélték, amiről számos korabeli újság beszámolt. 1916-ban azonban egy hasonszőrű imposztor társaságában ismét megszökött.  

2018. július 12., csütörtök

A II. világháború hősi halottja: Franz Marass

Franz Marass 1910. október 26-án született a Sopron vármegyei Szikrán. A falu a trianoni békediktátum következtében Ausztriához került, ma Seiggraben a neve. 1938-ban Ausztria Németország része lett, az osztrák férfiak a II. világháborúban a német hadseregben szolgáltak. Franz Marassnak is ez a sors jutott osztályrészéül. A háborúból azonban sosem tért haza feleségéhez és gyermekeihez: a német 486/I. gránátos pótzászlóalj katonájaként Komáromnál halt hősi halált 1945 január 7-én. 
Franz Marasst a dél-komáromi Hősi Temetőben hantolták el, számos bajtársával együtt. A temetőben nyugvó német  katonákat 1998-ban a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség munkatársai exhumálták. A maradványokat a budaörsi magyar-német katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. A feltárás során Franz Marasst sikerült azonosítani, így ma már egy rendes sírkő alatt nyugszik a budaörsi temető 13-as parcellájának 817-es számú sírjában, három másik bajtársával együtt. Emlékét szülőfalujának II. világháborús emlékműve is őrzi. 












Köszönet Rados Dávidnak és Rabi Lenkének a bejegyzés elkészítéséhez nyújtott segítségükért!

2018. június 30., szombat

Vers: Meghalt a hadnagy ur

Zilahy Lajos, a cs. és kir. 19. tábori vadászzászlóalj egyéves önkénteseként Komáromba vonult be a mozgósításkor. A helyi sajtóban számos műve jelent meg itt-tartózkodása alatt, de még a harctérről is küldött írásokat Komáromba. A Meghalt a hadnagy ur című verse 1915 februárjában jelent meg, elsőként a Komáromi Ujság hasábjain (az eredeti írásmódon nem változtattam).

Jarak mellett a szerb határon.
Nagy ütközet volt este tájon, —
S a harc után ugy éjfél tájba'
Feszes, kemény haptákba állva
Jelentest ád a bakakáplar:
— A cug huszonhat embert számlál,
S aztán — a hangja itten elszorul —
— Kapitány ur ! Meghalt a hadnagy ur!

2018. június 3., vasárnap

A Nagy Háború hősi halottai: Bóday Dénes és Langschádl Gyula

100 éve, 1918 június 3-án két újabb név került Komárom város hősi halottainak listájára: Bóday Dénes és Langschádl Gyula mindketten a cs. és kir. 12. gyalogezred katonái voltak. Az 1892-es születésű Langschádl Gyula népfelkelő önkéntes civilben városi tisztviselő volt, a Hétközség fennsikon, Valle dei Ronchinál esett el. Bóday Dénes gyalogos 1898-ban született, őt a tiroli Bozen mellett érte a halálos találat. Langschádl az ezredtől külön harcoló IV. zászlóaljban szolgált, ez magyarázza a két helyszín közti eltérést. Bóday Dénes bátyja, Aladár 1915-ben hunyt el harctéri sérülései következtében. Bóday Dénes emlékét a református, Langschádl Gyuláét a katolikus templomban elhelyezett emléktábla őrzi.
Az alábbiakban a komáromi sajtóban megjelent nekrológok olvashatók (a nevek írásmódján nem változtattam).

2018. május 26., szombat

Portré 2.: Friedrich Gedeon

A mai poszt apropóját egy Komáromban készült fénykép adja, a rajta szereplő katona személye ismert, a pályafutását itt igyekszem röviden felvázolni.
A fotón látható tüzér kadét (magyarosan:hadapród) gondosan feljegyezte a képre a nevét, a rendfokozatát, az alakulatát, valamint az évszámot. Tehát tudjuk, hogy a fénykép 1872-ben készült és Friedrich Gedeont ábrázolja, a cs. kir. 3. (Pichler vezérőrnagy) tábori tüzérezred kadétját. 

2018. május 7., hétfő

Heltai Jenő: A komáromi híd

Heltai (Herzl) Jenő író katonai szolgálatát 1892-ben kezdte meg a komáromi cs. és kir. 12. gyalogezrednél, mint egyéves önkéntes. 1894 január 1-el tartalékos hadnaggyá nevezték ki az ezrednél, és itt is volt állományban egészen 1902-ig, amikor - az érvényes szabályozás szerint - áthelyezték a . kir. 14. nyitrai  honvéd gyalogezred tartalékállományába. 
Komáromi katonaélményeinek felhasználásával 1938 októberében egy rövid elbeszélést írt a Pesti Hírlapba, A komáromi híd címmel. A téma aktualitását a Felvidék közelgő visszacsatolása adta.