2022. november 8., kedd

Fénykép 24.: Két fotó

A következő bejegyzés egy kis "tanmese" arról, hogy egy mégoly jelentéktelennek látszó részlet is információt hordozhat. 

Első fotónk egy meglehetősen viharvert fotóképeslap, hátulján szűkszavű felirat: Emlékül fivértektől! Sanyi 916 V/4 Komárom. A felvételen egy fiatal katona látható. szemernyő nélküli tábori sapkában, derékszíj nélkül, a gallérjára varrt rendfokozati jelzést a kihajtott nyaksál eltakarja. Sapkája jobb oldalán jelvény, a formája szerint a hivatalos sapkajelvények egyike, az uralkodót, Károly trónörököst, vagy Figyes főherceget ábrázolja. Az asztalon nyugtatott jobb keze érdekes - mintha valamiféle protézis lenne az ujjak helyén. De az sem lehetetlen, hogy csak a karórája szíja, és a kezében tartott bőr kesztyű kelt ilyen hatást. Önkéntesi paszomány nem látszik a zubbony ujján, a cipője ellenben nem kincstári darab, szóval lehet hogy emberünk jobb anyagi körülmények között élt, de az önkéntesi joghoz nem rendelkezett megfelelő iskolai végzettséggel. 

2022. október 21., péntek

Hírek a múltból 32.: IV. Károly szobra Nagybecskereken


Őszintén szólva nem a mai napra szántam ezt a bejegyzést, de a téma okán azt hiszem az a le
gjobb, ha október 21-én, IV. Károly királyunk emléknapján teszem közzé. "Szokás szerint" véletlenül botlottam bele ebbe az újsághírbe, amely arról adott hírt, hogy háziezredünk, a cs. és kir. 12. gyalogezred Nagyabecskereken állomásozó lábadozó osztaga állíttatta fel IV. Károly első magyarországi köztéri szobrát. A korabeli sajtóban egy fényképfelvételt is iskerült találnom az alkotáshoz, szóval minden adott volt egy jó kis bejegyzéshez.  

2022. szeptember 30., péntek

Portré 6.: Elsholtz Gyula méneskari hadnagy

Úgy gondolom, hogy a nyomozó és a történész munkája sokban hasonlít. A történeti kutatási is egyfajta nyomozás, bár az eredményes munka esetünkben nem vádemeléssel, hanem publikációval zárul :) 

Az egyik hasonlóság, hogy akárcsak a nyomozónak, a történésznek is megvannak a maga "döglött aktái". Egy-egy kérdés, probléma amin nem tud túljutni az ember, és évekig, akár évtizedekig hever a fiókban. Tapasztalatom szerint sok esetben egy véletlenül felbukkanó adat, ötlet segítet ezek megoldásában. A mai bejegyzés az én egyik "dögött aktám", amit 8 év után sikerült megfejteni. 

A felvétel Mager Ottó Duna utcai műtermében készült, első látásra egy huszár hadnagyot ábrázolt. Mivel a hátulján név és dátum szerepelt, nem tűnt nehéz feladatnak a megfejtés. A lendületes vonalvezetésű vezetéknévvel azonban nem boldogultam. Annyi biztos volt, hogy a személy keresztneve Gyula, de a családnév kiolvasásában nem voltam biztos. Az évszámot elsőre 1883-nak gondoltam, de jobban megnézve 1885 van a képre írva. 

2022. július 29., péntek

Hírek a múltból 31: Főhercegek Komáromban

Frigyes és Vilmos főherceg
A Monarchia idején megszokottnak számított, hogy a tágabb uralkodócsalád tagjai
megfordultak Komárom városában. János Szalvátor főherceg hosszabb időt is töltött nálunk, erről korábban már megemlékeztem az itt készült fényképe kapcsán. 1889-től rendszeres vendég volt Komáromban, Habsburg-Tescheni Frigyes főherceg, aki altábornagyként, majd táborszernagyként a pozsonyi V. hadtest parancsnoka volt. Látogatásai ennek megfelelően hivatalos jellegűek voltak, a Frigyes ugyanis a helyőrség alakulatainak megszemlélése végett jött Komáromba.

2022. június 23., csütörtök

320 éve történt...

Rudolf Ágost (1627-1704)
wikipedia.org

320 évvel ezelőtt írták alá azt a  dokumentumot, amellyel tulajdonképpen létrejött a majdani
cs. és kir. 12. gyalogezred, amely 1857-től Komárom "háziezrede" volt 1918-as megszűnéséig. Ennek az eseménynek szeretnék most emléket állítani. 

A későbbi cs. és kir. 12. gyalogezred létrejöttét tulajdonképpen egy politikai viszálynak köszönhette. Ennek részletei alább olvashatók:



1692-ben I. Lipót német-római császár a kilencéves háborúban nyújtott segítségéért cserébe választófejedelmi rangra emelte a braunschweig-lüneburgi hercegi családba tartozó, calenbergi Ernő Ágostot. Többen tiltakoztak az új cím adományozása ellen és a döntést formálisan csak 1708-ban erősítette meg a birodalmi gyűlés. Hogy elkerüljék a választófejedelemség szétfragmentálódását (mint az a Braunschweig-Lüneburgi Hercegséggel történt), Ernő Ágost megváltoztatta az örökösödési szabályokat: minden birtokot az elsőszülött fiú kapott. Mivel ez ellenkezett a száli törvénnyel, a módosítást Lipót császárnak is jóvá kellett hagynia.

2022. május 27., péntek

Portré 5.: Magos József, a raktártiszt

Magos József 1855. november 8-án született a vajdasági Torontálalmás településen. 

1869-1872 között a Fehértemplomon működő császári-királyi határőriskola (k.k. Militär-Grenzschule) növendéke volt, innen 1872 végén tizedesként lépett be a cs. és kir. 29. (Thun-Hohenstein táborszernagy) gyalogezredbe. 1875-ben beiskolázták a budapesti hadapródiskolára, amint nagyon jó eredménnyel végezett el, így 1878. november 1-el hadnaggyá nevezték ki a cs. és kir. 29. (Scudier tábornagy) gyalogezredhez, amely ekkoriban éppen Komáromban állomásozott. 

2022. március 30., szerda

Igazolvány 1945


Ma már viszonylag kevesen tudják, hogy Komáromban közvetlenül a háború után szűrőtábor működött. A főként osztrák és német területről hazaszállított hadifoglyokat és más személyeket a Csillagerődben őrizték, miközben igyekeztek közülük kiszűrni azokat, akiket a hatóságok felelősségre kívántak vonni. Elsősorban háborús bűnösökre vadásztak, de az SS, illetve a Nyilaskeresztes Párt tagjait is keresték. Mellettük természetesen több ezer más nyugatról hazatért személy is megfordult a táborban.