Itt születtek, itt szolgáltak

vitéz Dobák Géza tábornok. 1864 július 14-én született Komáromban Dobák János állammérnök és Lobkoviczi Poppel Erzsébet gyermekeként. Az I. világháborúban a m. kir. 31., a 308. honvéd gyalogezredek és a 81. (40.) honvéd gyalogdandár parancsnoka volt. 1921-ben az elsők között avatták a Vitézi Rend tagjává.

Theodor Körner (✝1957) osztrák államelnök, katonatiszt. 1873 április 24-én Újszőnyben született, édesapja Theodor Körner 2. osztályú századosként a cs. kir. 3. (Pichler vezérőrnagy) tábori tüzérezredben szolgált. 

Kolthay (Schreiber) Ferenc, (✝1984) vitéz, altábornagy, 1891. november 9-én született Komáromban Schreiber József asztalos és Fehér Anna gyermekeként. 

Kucher József (✝1976) őrnagy, posztumusz ezredes, hadmérnök, fegyverkonstruktőr. 1909. november 12-én született Szőnyben.

 

Karl Edler von Langer (✝1916) altábornagy 1863. január 13-án született Komáromban. Édesapja, Adolf Langer a cs. kir. 56 (Gorizutti altábornagy)  gyalogezred főhadnagyaként szolgált a városban.

Kirchner Sándor (✝1931) altábornagy 

https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1931_01/?query=%22kirchmayer+k%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=359&layout=s

Leisz Béla címzetes vezérőrnagy, hadmérnök. 1868 április 4-én született Komáromban. 1916 májusa és novembere között a cs. és kir. 69. gyalogezred parancsnoka volt. 1942 december 25-én hunyt el Székesfehérváron, Komáromban temették el.

Lehár Ferenc

Mezey Lajos színművész. 1918 augusztus 2-án született Komáromban.  

Nagy Károly, (✝1881) báró töbör-éthei, altábornagy. 1818. július 31-én született Komáromban, Nagy Károly gyógyszerész és Lehner Katalin gyermekeként. 

Rózsafi (Ruzicska) Mátyás 1828. november 29-én született Komáromban (1893 május 6. Washington). A szabadságharcban honvédként harcolt, Komárom ostroma alatt a Komáromi Értesítő egyik szerkesztője volt. Az emigrációban Kossuth egyik ügynökeként működött. 1858-ban Amerikába költözött, a polgárháborúban századosként szolgált az Unió seregében (1st Regiment, West Virginia Light Artillery).

 

Heinrich Edler von Salmon címzetes altábornagy (✝1929) 1858. december 6-án született Komáromban Vinzenz Salmon cs. kir. adóellenőr és Haraba Anna gyermekeként. 

Emil Uzelac katonatiszt, az osztrák-magyar légierő parancsnoka. 1867 augusztus 26-án született Komáromban, édesapja Simon Uzelac I. osztályú százados a helyi 18. számú helyőrségi kórház szanitéc-különítményének parancsnoka volt.

nemes schwertenaui Schubert József ezredes. 1873. augusztus 11-én született. Ugyanilyen nevű édesapja a cs. kir. 12. gyalogezred főhadnagya volt, (később ezredesként ment nyugdíjba az alakulattól.

Dr. vitéz Zétényi Csukás Béla vezértörzsorvos 1885 május 14-én született Komáromban

Itt szolgáltak:

Bánovszky Miklós (1895-1995) festőművész 1915 márciusában önkéntesként vonult be Komáromba a 2. lovagló tüzér osztályhoz, itt végezte a tartalékos tiszti iskolát.

Bauer Gyula, krupieci (1862-1940)

vitéz Bertalan Árpád (1898-1941) A pápai ejtőernyősök későbbi legendás parancsnoka 1928 szeptemberétől 1935 májusáig szolgált Komáromban, mint a m. kir. 4. honvéd gyalogezred árkásszázadának parancsnoka.

Doromby József (1881-1972) 

Diendorfer Miksa 

Erbits Gyula (1889-1968) szobrászművész, grafikus 1914-1918-ban a cs. és kir. 12. gyalogezredben szolgált tartalékos hadnagyként 

Habsburg-Toscanai János Szalvátor (1852-1890) főherceg ezredesként, mint a cs. kir. 3. (Pichler vezérőrnagy) tábori tüzérezred parancsnoka 1876-1878 között Komáromban tartózkodott.

Heltai Jenő (1871-1957) író, költő, újságíró,  1892-1902 között szolgált a a cs. és kir. 12. gyalogezredben egyéves önkéntesként, majd tartalékos hadnagyként.

Heinrich Hentzi von Arthurm (1785-1849) A szabadságharcban a budai vár osztrák parancsnokaként szolgáló Hentzi mérnökkari főhadnagyként 1808-1813 között az erődrendszer építésén dolgozott.

Hollán Ernő (1824-1900) 1844-48 mérnökkari hadnagyként az erődrendszer építésén dolgozott.

 

Karl von Kayserheimb (1825-1881) vezérőrnagy, hadmérnök, 1867-69-ben a helyi hadiműszaki zászlóalj parancsnokaként, 1873-74-ben erődítési igazgatóként szolgált itt.  

szentkereszthegyi Kratochvil Károly (1869-1946) 

Lehár Antal (1876-1962) Lehár Ferenc zeneszerző öccse, katonatiszt. 1902-1906 között századosként, mint a cs. és kir. 83. gyalogezred 13. századának parancsnoka. 

Lévai Jenő (1892-1983) író, újságíró, szerkesztő 

Maxon Lajos rövidi (1874-

Markó Árpád 

vitéz verebélyi Marzsó Tibor (1865-1925)

vitéz nemes Némethy Bertalan (1911-2002)

Olofsson Placid (1916-2017)

Schultheisz Emil devecseri (1854-1920) 

Streitschek János (1834-1893) festőművész, nyugállományba vonulása előtt hivatásos katonatiszt, utolsó szolgálati helye a 12. gyalogezred volt, 1877-1881 között. 

vitéz gróf Takách-Tolvay József (1876-1945) A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett, majd 1915 júliusától három hónapig vezérkari főnök????

vitéz Tallér (Thaller) Gusztáv (1884-1952) 1903-1918 között volt a cs. és kir. 12. gyalogezred tisztje

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tak%C3%A1ts_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz)

Zilahy Lajos (1891-1974)

A cs. és kir. 5. (Radetzky) huszárezred emlékműve.

Talán kicsit szubjektív lesz a mostani bejegyzés, mert igazából ez a kedvenc komáromi háborús emlékművem. Gyerekként sokszor elmentem mellette, iskolából jövet-menet, apai nagyszüleim pedig a Laktanya-közben éltek, így akkor is útba esett az emlékmű, ha hozzájuk mentünk. Így most ennek az emlékműnek a kissé viszontagságos történetét szeretném bemutatni. 

Az emlékmű tervének első nyoma 1928-ból származik: 

A volt cs. és kir. 5. számú (Radetzky) huszárezred tényleges és tartalékos tisztjei november 4-én,vasárnap délelőtt tizenegy órakor a Tiszti Kaszinó nagytermében (IV., Váci utca 38.) értekezletet tartanak, amelynek során az ezred hősi halottainak emlékét megörökítő emlékmű felállítását beszélik meg. Az értekezletet társasebéd követi.

• Budapesti Hírlap, 1928. október24.

A Nagy Háború hősi halottja: Molnár Gyula

Több bejegyzés szólt már Komárom I. világháborús hősi halottairól. Jelenleg több, mint 300 hősi halottról tudok, sajnos számos esetben az adatok hiányosak. Több, mint egy évtizede foglalkozom a témával, éppen ezért nagy öröm, ha egy-egy személyről új információkat tudok meg.  Ez az írás egy ilyen esetről fog szólni.

A hősi halottak kutatása során a tisztek jelentok a "könnyebb esetet". A haderő adminisztrációja róluk általában több információt tárol, e mellett általában a másodlagos forrásokban (hírlapok stb.) több mindent lehet róluk találni. 

Éppen ezért volt különös Molnár Gyula népfelkelő hadnagy esete, őt ugyanis semmiféle katonai veszteségi adatbázisban nem találtam meg. Hősi halálának tényéről a Komáromi Ujságból szereztem tudomást, amely két rövid hírt közölt az esetről. 

Képeslap 12: Belsővár kantin

Ebben a bejegyzésben egy ritkább képeslapot szeretnék bemutatni. A lapot ugyan postára adták 1944

februárjában, Komáromból Budapestre, de sem a címzett személye, sem a rövid üzenet nem bír különösebb jelentőséggel. 

Annál inkább érdekes a lap "képes fele", mivel egyedülálló felvételeket mutat be. A képeslapot Mórocz Ernő fényképész adta ki, minden bizonnyal ő készítette a rajta látható fotókat is.  Mórocz a Felvidék 1938-as visszatérése után kezdte működését, Alexej Sobotka cseh fényképész műtermét vette át, aki visszatelepült Brnoba. Mórocz 1948-ig működhetett, utána kitelepítették Békéscsabára. 

Az 59. csallóközi honvéd zászlóalj

Régi-új bejegyzés: úgy gondoltam, hogy az 59. honvéd gyalogzászlóalj megérdemel egy külön írást. Az igazat megvallva az alakulat története (szerencsére) nem volt túl mozgalmas, így a zászlóalj zászlószenteléséről szóló bejegyzést használtam alapnak, kiegészítve néhány fontosabb információval. Az 1868. évi XLI. törvénnyel megalakult m. kir. honvédség. Egy erős, korszerű katonai erő helyett azonban

ekkor egy rendfenntartó milíciának szánt szervezet jött létre, amely nélkülözte a tüzérséget, a műszaki csapatokat és a magasabb szintű katonai kötelékeket is.

Az 1869-ben megalakított 82 gyalogzászlóalj mindegyike a valóságban egy gyenge század létszámával rendelkezett, a 40 huszárszázad pedig csupán szakasz erejű volt.

Komárom 1940

Egy kedves kutatótárs nemrégiben egy érdekes dokumentumra hívta fel a figyelmemet: a Magyar Nemzeti Levéltár jóvoltából digitálisan kutathatóvá vált egy jegyzék, amely a m. kir. székesfehérvári honvéd hadtest parancsnokság alárendeltségébe tartozó alakulatok adatait tartalmazza. 

A gépelt táblázatban az alakulat neve mellett az elhelyezése, illetve a parancsnok neve szerepel, az 1940-es állapotnak megfelelően. A jegyzék 128 katonai szervezet adatait közli, ebből 28 Komáromban települt. A mai bejegyzésben ezeket teszem közzé. 

Fénykép 29.: Őrvezetők 1924

A bemutatott felvételen Horváth Antal győri vándorfényképész bélyegzője olvasható, így nem
biztos hogy a kép Komáromban készült, a dedikáció datálása ellenben egyértelműen a város van megjelölve. A teljes felirat a következő: 

Emlék Mariskánknak Komárom 1924. IV. 4. 

A dátum tanúsága szerint e sorok pontosan 100 ével ezelőtt íródtak. A korabeli írás alatt egy jóval később, golyóstollal odavetett név olvasható: Babos Pál. Mindezen túlmenően sajnos más információt nem tudhatunk meg a feliratokból. 

Magán a forón két, őrvezetpi rendfokozatban lévő katona látható, beazonosíthatatlan helyszínen. Érdekességet az általuk viselt felsőruházat jelent. A bal oldali katonán jól azonosíthatóan egy amerikai zubbony látható. A Nemzeti Hadsereg még 1920-ban vásárolt 1000 készlet használt amerikai egyenruhát, az Európában állomásozó haderő leszerelési anyagából, ezt a fennmaradt fényképeken kívül levéltári anyag is bizonyítja. A legénységi használatra szánt amerikai eredetű ruházat vélhetően az 1920-as évek közepén kopott ki a szolgálatból, az itt bemutatott fotó tanúsága szerint 1924-ban még akadt katona, aki ilyet viselt. A zubbony gombjai jól láthatóan sima felületűek, úgy tűnik hogy felületüket szövet borítja. Feltehetően a régi gombokat próbálták meg ilyen módon hasznosítani. 

A jobb oldali személyen egy rejtett gombolású, világháborús minta alapján készült zubbony látható, a mellzsebek fedőit azonban - vélhetően utólag - gombolással látták el.