2019. január 1., kedd

Sziklay János: A hadnagy úr (részlet)

A Magyar Szemle című katolikus irodalmi folyóirat 1889-es évfolyamában bukkantam rá Sziklay János: A hadnagy úr című elbeszélésére, amelyet a lap hat folytatásban közölt le. A szöveg első része számomra a legérdekesebb, mivel az egy életképet mutat be a behavazott Monostori Erődről.
Mivel a leírás meglehetősen érzékletes, úgy gondolom, hogy az író személyes élményein alapulhat. Sziklay János katonai szolgálatáról nem találtam adatokat, a Magyar Katolikus Lexikonban olvasható életrajza azonban megemlíti, hogy 1878-ban szolgálta egyéves önkéntesi évét Pozsonyban. Valószínűleg ekkor kerülhetett valamelyik téli hónap során Komáromba, ekkor volt alkalma megfigyelni a hólepelbe burkolózó erődöt, és az élményt felhasználta A hadnagy úr című írásában. A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy Sziklayból az önkéntesi év végén nem lett tartalékos tiszt.

2018. december 24., hétfő

A II. világháború hősi halottja: Sebastian Hopfgartner

Sebastian Hopfgartner 1924. március 1-én született a bajorországi Öxing bei Grafingban (a település ma München része). A II. világháborúban kiérdemelte a 2. osztályú Vaskeresztet, valamint az Ezüst Sebesülési Jelvényt is (ezt 3-4 sebesülés után adományozták). Hopfgartner 1944 decemberében a Komárom környéki harcokban súlyosan megsebesült, és a 634-es számú tábori kórházban 1944 december 24-én, Szenteste elhunyt. Halálakor Unteroffizier rendfokozatban (kb. őrmester) szolgált, alakulata a nyilvántartás szerint a 61. tartalék-zászlóalj 4. százada volt, de valószínűleg már másik egység kötelékében vett részt a Komárom környéki harcokban. A halotti értesítője szerint egy gránátos ezredben szolgált.
Sebastian Hopfgartnert a dél-komáromi Hősi Temetőben hantolták el, számos bajtársával együtt. A temetőben nyugvó német katonákat 1998-ban a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség munkatársai exhumálták. A maradványokat a budaörsi magyar-német katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. A feltárás során Sebastian Hopfgartnert sikerült azonosítani, így ma már egy rendes sírkő alatt nyugszik a budaörsi temető 12-es parcellájának 583-as számú sírjában, 14 másik bajtársával együtt.

2018. december 15., szombat

Hírek a múltból 24.: A katonai kaszinó hangversenye


1894 december 15-én szombaton a Komáromban működő cs. és kir. tudományos és kaszinó-egylet hangversenyt rendezett, amelyről a Komáromi Lapok részletes beszámolót közölt, igaz "térszűke miatt" csak a december 29-i számban. Most az újságcikk alapján, a Youtube segítségével igyekszem megidézni annak a 124 esztendővel ezelőtti szombat estének a hangulatát. Bár a lapban nem említik, a helyszín minden bizonnyal a Tiszti Palota épülete volt. Az írásban említett katonatisztek teljes nevét, rendfokozatát és alakulatát a cikk végén sorolom fel.

2018. november 25., vasárnap

Dokumentum: Nemzetőri tiszti gyűlés jegyzőkönyve Komárom 1849

A tatai születésű Hamary Dániel részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, és a komáromi várőrséggel együtt tette le a fegyvert. Élményeiről később könyvet is írt  Komáromi napok 1849-ben, Klapka György honvédtábornok alatt címmel. Az alábbi jegyzőkönyvet is ő publikálta 1868-ban a Honvéd című katonai folyóiratban.

„Folyó 1849-dik évi augusztus 9-én d.e. 10 órakor Amtman Jenő polgármester úr elnöklete alatt tartott nemzetőri tiszti gyűlés jegyzőkönyve. 

„Miután a várőri szolgálat sokkal tetemesb, minthogy ezt megbízatásához képest a nemzetőrség jelenlegi létszámában teljesíthetné, — nem tekintve azért az erre vonatkozó törvény betűire, de a beállott szükség által parancsolt eszközöket véve foganatba, elhatároztatott, mikép 

2018. november 15., csütörtök

A cs. kir. 9. sorgyalogezred ezredtörténete

Az osztrák-magyar haderő alakulatairól számos történeti mű született. Az összefoglalóan
ezredtörténeteknek nevezett munkákat jellemzően a 19. század közepétől kezdték kiadni, természetesen német nyelven. A szerző általában az alakulat egyik tisztje volt, de egyes ezredek kívülállót bíztak meg a feladattal: Gustav Amon von Treuenfest például közel húsz különböző gyalog-, és lovasezred ezredtörténetét állította össze az 1870-es évek végétől. Érdekességként megemlíthető, hogy a komáromi 12. gyalogezred történetét feldolgozó, 1877-80-ban megjelent kétkötetes munka szerzője János Szalvátor főherceg volt.

2018. október 31., szerda

Hírek a múltból 23.: Indítvány

A Komáromi Ujság 1918 október 31-i számában közölt híreket az előző nap megtartott városi közgyűlésről.  Indítványok hangzottak el a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozás ügyében, illetve Wekerle Sándor volt miniszterelnök vád alá helyezése is szóba került. A harmadik indítvány, amelynek szövegét az alábbiakban közlöm, a haderővel volt kapcsolatos.

INDÍTVÁNY.
Mondja ki Komárom thjf. szab. kir. város törvényhatósági bizottsága, hogy sürgős átiratban fordul a komáromi katonai állomásparancsnoksághoz az iránt, hogy miután Magyarország elvált a darabokra szakadt Ausztriától, s ennélfogva megszűnt köztük minden közösség, úgy az intézményekben, mint a nyelv használatában, intézkedjék, hogy
1. a volt közös hadsereg helyi raktáraiban levő készletek, fegyverek és felszerelések semmiféle parancsra se adassanak át, illetve szállíttassanak el az ország határán kívülre, hanem azok a le számolásig itt őriztessenek mint a magyar állam tulajdonai,
2. a parancsnoksága alá tartozó öszszes kincstári épületekről a németnyelvű feliratokat, mint amelyek az önérzetes magyar nép érzületét bántják s hivatásuknak egy olyan helyőrségben, amelynek a legénysége nagyrészt magyar anyanyelvű, amúgy se felelnek meg, azonnal távolíttassa el, illetőleg cseréltesse ki az önálló Magyarország hivatalos nyelvén : a magyar nyelven írott feliratokkal.
Tisztelettel benyújtja :
Vargha Sándor.
A közgyűlés mindhárom indítványt egyhangúlag elfogadta.