A 19. század közepén, a nyomdatechnika fejlődésével kezdtek elterjedni a pecsétbélyegek, a korábban évszázadokig használt viaszpecsétek kiváltására. Funkciójuk nagyrészt megegyezett, a ragasztós hátú pecsétbélyegeket jellemzően iratok hitelesítésére, összefűzésére, illetve levelek, esetleg csomagok lezárására használták. Leginkább a hivatali ügyintézések során alkalmazták, hiszen olcsóbb és egyszerűbb volt a használata, mint a viszapecséteké.
Német nyelvterületen igen elterjedt volt, ott Siegelmarke-nak nevezték. Az 1920-as évektől kezdve használata erősen visszaszorult, utóbb teljesen eltűnt. Napjainkban a filatélia külön ága, az erinnofília foglalkozik a pecsétbélyegek és hasonló nem postai bélyegek (levélzárók, adóbélyegek stb.) gyűjtésével.
A pecsétbélyeg rendszerint kör alakú, 2-3 centiméter átmérőjű, hátulján a bélyegekkel azonos ragasztós felület található. Előlapját általában valamilyen heraldikai motívum, címer díszíti, illetve felirat is van rajta. Léteznek egyszerű fekete nyomatok is, de az igényesebb kivitelű pecsétbélyegek rendszerint dombornyomással, színes kivitelben készültek.
Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje tekintélyes méretű hivatali apparátust tartott fenn, melynek egységei előszeretettel alkalmazták a pecsétbélyegeket az iratok kezelése során. Most néhány ilyen pecsétbélyeget szeretnék bemutatni, természetesen Komárom városához kapcsolódóan.








Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése