(Képes) hírek a múltból 8: Patkolókovácsképző tanfolyam

A két világháború közti időszakban a magyar mezőgazdaság és a haderő nagyszámú lovat hasznosított. A két rendszer között átfedés is volt, ugyanis a kiképzett katonalovak egy részét békeidőben civil gazdáknak adták ki bértartásra. A gazdák ezáltal munkalovakhoz jutottak, de cserébe kötelességük volt, hogy az állatokat megfelelő fizikai állapotban tartsák, hiszen a hadseregnek használható lóállományra volt szüksége. A kiadott lovakat a katonai hatóságok rendszeresen ellenőrizték, szemlézték. A lovak egészségmegőrzésének fontos része a megfelelő pataápolás és patkolás, ami jól képzett mesterembert kíván. A hadseregnek érdekében állt, hogy a civil szférában elegendő képzett patkolókovács álljon rendelkezésre, ezért időről-időre tanfolyamokat, továbbképzéseket rendeztek. Az alábbi 1938-as újságcikk egy ilyen, Komáromban rendezett képzésről számol be. 

Bár az újság annak idején nem közölt képeket, most abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy fotókkal is illusztrálhatom a bejegyzést.
A két csoportkép közül a második valószínűleg már 1940-ben készült egy későbbi tanfolyam végzőseiről, hiszen a képen látható egyik katona már viseli a Felvidéki Emlékérmet. Mindkét felvétel hátulján Novák Béla fényképész bélyegzője szerepel, aki 1938 és 1945 között működött a városban előbb a déli, majd 1940-től az északi városrészben.

A felvételeket Palotás Gáspár úr, a cikkben szereplő Palotás Gáspár tiszthelyettes patkolómester, a tanfolyam egyik oktatójának fia bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton szeretnék megköszönni!

A patkolókovácsképző tanfolyam Komáromban igen szép eredménnyel zárult.

Állatállományunk nemzeti vagyon, mégis gyakorta megtörténik, hogy állattenyésztőink a különböző exportvásárokon, a belföldi lósorozások alkalmával állatjaikat nem tudják a megfelelő áron értékesíteni, elhanyagolt vagy kontár pataápolás és szakszerűtlen patkolás okozta hibák miatt lovaikat mintegy ötven százalékban jóval értéken alul kényszerülnek eladni.

E szomorú körülmény indította kormányzatunkat s elsősorban honvédelmünk illetékes köreit arra, hogy az ország különböző vidékein patkolókovácsképző tanfolyamokat szervezzenek, ahol kovácsiparosaink a megfelelő szükséges szakismereteket elsajátíthassák.

Komáromban a Frigyes főherceg laktanyában az idén másodízben volt hat hónapos Önkéntes Polgári Patkolókovácsképző tanfolyam dr. Arany Géza m. kir. honvédfőállatorvos vezetése alatt, hol minden vasár- és ünnepnap — a vezető és oktató tanár, valamint Palotás Gáspár tiszthelyettes és Sápi János főtűzmester, patkolómester-segédoktatók szabadidejüknek feláldozásával — 30 patkoló kovácsot képeztek ki a patkolás tudományára. A tanfolyam hallgatói között komáromi csak egy volt, a gesztesi járásból 12, a tatai járásból 10, s más törvényhatóságból származott 7, kik kerékpáron vagy vonaton jártak be a tanfolyamra Komáromba, hogy szaktudásban részesülhessenek.

A hallgatók egy része, összesen 14, önálló mester, legidősebbje 40 éves, míg a többi 16 kiválóan minősített kovácssegéd, a legfiatalabb 22 éves és mindannyian egyforma lankadatlan szorgalommal igyekeztek a patkolókovács szakmabeli készséget és elméleti tudást elsajátítani.

A Komáromban felállított Önkéntes Polgári Patkolókovácsképző tanfolyam záróvizsgája május hó 1-én, vasárnap volt, amelyen a vizsgálóbizottság tagjain kívül szép számban jelentek meg érdeklődők. A vizsgabizottság tagjai voltak: a minisztérium részéről dr. Imreh Miklós főtörzsállatorvos, Székesfehérvárról dr. Mály Nándor főtörzsállatorvos, a törvényhatósági állatorvos képviseletében dr. Mikes István m. kir. állatorvos, a tanfolyam vezetősége részéről dr. Arany Géza m. kir. honvéd főállatorvos és Palotás Gáspár tiszthelyettes patkolómester. Megjelentek a záróvizsgán: a helyőrség részéről Zách Sándor m. kir . tüzéralezredes, Gyertyánffy Aladár m. kir. méneskari őrnagy, dr. Garzuly József m. kir. lovascsendőr százados, az alispán képviseletében dr. vitéz Zsiga János vm. főjegyző, továbbá dr. Mihály Géza főszolgabíró, dr. Vizkelety Sándor városi tanácsnok, Mórocz Sándor városi állatorvos, Musser István okl. gazda állatorvos a győri mezőgazdasági kamara kiküldöttje, Fejei Géza a Komárom és Vidéke Ipartestület elnöke, Somogyi Lajos ipartestületi elnök és Vörös István ipt . jegyző Felsőgalláról, stb.

A vizsga gyakorlati és elméleti részből állott, amelynek során a hallgatók mindegyike a legszakszerűbb feleletekkel bizonyította be, hogy a ló (szarvasmarha) testalkatát, lábállását, lábvég különböző kifejlődését ismeri és a helyes patkolási eljárást gyakorlatban is tudja érvényesíteni.

A vizsgáló bizottság és a megjelent előkelő vendégek csak örömmel hallgatták a vizsgái feleleteket és megállapították, hogy hallgatóinál ugy a pataápolás, mint a különböző pataalakulásoknál szükséges patkolás biztos kezekbe van letéve. A tanfolyam vizsgája — elmondhatjuk — igen szép eredménnyel zárult, a Dunántúlon, de talán az egész országban a legelsőnek minősíthető.

A hallgatók mindegyike szép sikerrel végezte el a tanfolyamot és oklevelet nyert, köztük Németh Lajos tószigeti (csilizközi) Viszt Simon tatai járási, Kántor Imre gesztesi járási kovácsmesterek, Matesz Imre ácsi kovács segéd és még 10-en kiválóan dicsérettel.

A vizsga befejezése után dr. Imreh Miklós főtörzsállatorvos elismerését fejezte ki a tanfolyam szép eredménye felett, hálás köszönetét mondott dr. Arany Géza m. kir. honvéd főállatorvos tanfolyam vezetőnek és oktató tanárnak, valamint a két segédoktatónak az értékes munkájukért az elért kiváló eredményért, arra kérte a tanfolyamot végzett patkolókovács iparosokat, hogy a tanultakat jól véssék elméjükbe, szakmájukban soha se szűnjenek meg továbbképezni magukat, tudásukat hasznosan értékesítsék künn az életben s iparuk gyakorlása közben szeretettel oktassák a gazdaközönséget a pataápolás és patkolás nemzeti vagyont jelentő fontosságára. — Hasonló értelemben szólt még dr. vitéz Zsiga János az alispán üdvözlését tolmácsolva, Fejei Géza a komáromi ipartestület nevében és Musser István a mezőgazdasági kamara részéről.

Végül a tanfolyam vezetője tizenkilenc legszorgalmasabb hallgatójának értékes jutalomtárgyakat osztott ki. Az értékes jutalomtárgyakat részben Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester, a m. kir. „Klapka György" 2. honvéd tüzérosztály parancsnok helyettes, Gyalókay Kálmán vaskereskedő, M. kir. Méntelep, gróf. Gyürky Aladár földbirtokos adományozták, a többi értékes jutalomtárgyakat pedig dr. Frey Vilmos vm.–i alispánja, Boldogasszonypusztai gazdaság, Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara, Kerületi Kereskedelmi és iparkamara, Fiedler János, Hercegprimási uradalom, Ászár község, Márkus Lajos, Komárom és Felsőgalla ipartestületei és a lovascsendőrosztály pénzadományaiból vásárolták össze.

Búcsúzóul dr. Arany Géza m. kir. honvéd főállatorvos mélyen szántó beszédben szólt a tanfolyamot végzett hallgatóihoz, kérve őket, hogy becsület, hazafias értékes munkát végezzenek az életben is, amivel közbecsülést szerezhetnek s elárvult nemzetünk újjáépítésén hazánk javára szolgálatokat tehetnek.

Komárommegyei Hírlap 1938. május 7.