2021. július 26., hétfő

Portré 4. Karl von Kaysersheimb

Kayserheimb őrnagy (MNM)
A Magyar Nemzeti Múzeum online katalógusában találtam ezt a szép felvételt, amely a hátulján olvasható felirat szerint 1868. június 21-én készült és Karl von Kayserheimb hadiműszaki őrnagyot ábrázolja. 

Bár pályafutásában Komárom csak egy rövid, alig két éves megállót jelentett, ennek apropóján azért  érdemes arra, hogy egy kicsit jobban megismerjük életét és katonai pályafutását. 

2021. június 27., vasárnap

Komárom evangélikus hősi halottai az I. világháborúban

A 20. század elején Komáromban az evangélikus egyházé volt a legkisebb gyülekezet (a
görög katolikus és ortodox felekezetek csak szórványként voltak jelen). Az utolsó, 1910-es népszámláláson 728 fő vallotta magát evangélikusnak. A 700 fősre tehető közösség 13 tagja esett el az I. világháború során, legalábbis ennyi név szerepel az észak-komáromi evangélikus templomban található emlékművön. Az emléktábla felavatásáról eddig nem sikerült közelebbi adatokat találnom, de minden bizonnyal az 1920-as években kerülhetett rá sor. A felvésett nevek mellett rendfokozat és a halál éve szerepel. 

2021. május 30., vasárnap

Hírek a múltból 30.: Hősök emlékünnepe Komáromban


Hősök emlékünnepe Komáromban.

Vasárnap délután 5 órakor hatalmas tömeg gyülekezett a hősök temetőjében, hogy az évente szokásos ünnepet megülje. A közönség soraiban ott láttuk a polgári társadalom színe - javát, a katonaság előkelőségeit, az egyes alakulatokat, az iskolákat, hatóságokat, hivatalokat és egyesületeket.

A leventezenekar által intonált Himnusszal kezdődött az ünnepség, majd a róm. kath. vegyeskar kitűnő összetanulásban énekelt egy hazafias dalt. Ezután Surányi Ferenc apátplébános mondott magasszárnyalásu, gondolatokban gazdag, hazafiasságtól izzó, lendületes ünnepi beszédet.

Majd a róm. kath. vegyeskar énekszáma következett Bischoff Géza karnagy kitűnő vezetése mellett.

Ezután Hajnal Alajos százados mondott a katonaság részéről nemesveretü, hazafias beszédet, mely mély nyomokat hagyott az ünneplő közönség lelkében. Beszéde végén elhelyezte a helyőrség koszorúját, a hősök temetőjének nagy keresztjére.

Utána az izr. hitközség helyezte el koszorúját.

A koszorúk elhelyezése után a honvéd altiszti dalárda éneke következett Boldizsár István karnagy vezényletével. A dal messze szállt, hogy mindenki szemébe könnyet csaljon. A dalárda énekszámát követően a levente zenekar a Magyar Hiszekegyet játszotta el Bethlendy Sándor karnagy vezetésével.

Végezetül a diszszázadok és az összes csapatok, valamint a leventék díszszakasza diszmenetben vonult el a megjelent polgári és katonai előkelőségek előtt. Hosszú ideig tartott, amig az ünneplő közönség szétoszlott és hosszú kígyóvonalban megindult a város felé.

Komárommegyei Hírlap 1930. május 31. 

2021. május 6., csütörtök

Hírek a múltból 29.: Vetsey Ede altábornagy nekrológja

1935 nyarán tragikus hirtelenséggel hunyt el Vetsey Ede nyugalmazott altábornagy, a cs. és kir. 5.
huszárezred utolsó parancsnoka. Élete utolsó éveit Komáromban töltötte, Sarolta nevű leánya Alapy Gáspár komáromi polgármester felesége volt. Vetsey altábornagy másik lányához utazott látogatóba, a bukovinai Csernovicba, de útközben megbetegedett és megérkezése után nem sokkal meghalt. A város köztiszteletben álló polgárának halálával igen részletesen foglalkozott a komáromi sajtó, de az országos lapok is beszámoltak róla. A mai bejegyzést az erről szóló hírekből állítottam össze. 
A megjelent beszámoló szerint Vetsey holttestét a hozzátartozók Komáromban akarták eltemettetni. Kutatásaim szerint erre végül nem került sor. Csernovic 1945 után a Szovjetúnióhoz került, így feltehető, hogy nyughelyét mára már felszámolták.

2021. április 28., szerda

Fénykép 22.: Csoportkép Magernél

A webumenia.sk oldalon találtam az alábbi, Mager Ottó által készített felvételet, amelyet a Szlovák Nemzeti Galéria töltött fel a felületre, saját gyűjteményéből. A hátlap tanúsága szerint a felvétel Mager első műtermében, a Duna utca 341. alatt készült. 

A képen öt katonát láthatunk: középen egy őrmester ül, a többiek tizedesi rendfokozatot viselnek. A szűk zsinóros magyarnadrágok világossá teszik, hogy valamennyien egy magyarországi kiegészítésű közös gyalogezred állományába tartoznak. Az őrmesteren kívül - aki zubbonyt visel - mindenkin ujjas (Ärmelleibel) látható. Ez a nyitott gombolású, külső zsebek nélküli felsőkabát egy többcélú ruhadarab volt, ugyanis hideg időben a zubbony alá is felölthették, de önállóan is viselhető volt, amint az a képen is látszik. A magyar anyanyaelvű katonák a német kifejezés "magyarosításával", örömlajbinak nevezték. 

A ruházat már kék színű, viszont a derékszíjak még fehérek. Utóbbiakon már anem sokkal korábban bevezetett Werndl puskák jatagánpengés bajonettje függ, míg a jobb oldalt a földön ülő tizedes oldalán egy gyalogsági kardot láthatunk. E szerint a felvétel néhány évvel a kék ruházat és az új fegyverzet bevezetése után készülhetett, valószínűleg 1871 körül, mivel Mager Ottó ekkor nyitotta meg saját műtermét. 1872 áprilisában azonban már biztosan a Duna utca 344. szám alatt volt a műterem, így a kép készítésének ez a felső időhatára. 

A gallérhajtókák meglehetősen sötét színűnek tűnnek, így nem zárható ki, hogy a 12. gyalogezred, a "háziezred" katonái fényképezkedtek Mager Ottó műtermében. 

Slovenská národná galéria, SNG

A felvétel a webumenia.sk. oldalon is megtekintehető, tetszés szerint nagyítható, illetve letölthető.


2021. március 28., vasárnap

Nyilatkozat háborús szolgálatról

Ebben a bejegyzésben egy 1941-es keltezésű dokumentumot szeretnék bemutatni. A szép kézírással papírra vetett okmány egy igazolás, amelyet Sulacsik Lajos (1874-1950), a m. kir. pénzügyigazgatóság komáromi kirendeltségének munkatársa állított ki Freier Bertalan számára, a nevezett I. világháborús szolgálatáról.

2021. március 6., szombat

A Nagy Háború hősi halottja: Dr. Osztoics István

A ráckevei születésű Dr. Osztoics István az esztergomi bencés gimnáziumban végzett. 1903-ban
Esztergomban feleségül vette Csupics Zsófiát, akitől öt gyermeke született. Mindketten görögkatolikus vallásúak voltak, a feleség apja, Csupics Emil Esztergomban g.k. lelkészként szolgált. Osztoics 1911-ben került Komáromba, a helyi pénzügyigazgatóság fogalmazói állásába (korábban Beregszászon működött ugyanebben a munkakörben).