1916 január 12-én Bécsben elhunyt Oscar Parmann gyalogsági tábornok, a komáromi cs. és kir. 12. gyalogezred utolsó "békebeli" ezredtulajdonosa, aki 1904 júniusa óta viselte ezt a címet. A háborús viszonyok között a halála nem váltott ki különösebb visszhangot Komáromban, a Komáromi Ujságban legalábbis egyetlen sort sem találtam vele kapcsolatban.
A háború kitörésekor az ezredtulajdonosi intézmény jelentősége amúgy is jelentősen visszaszorult, tekintve hogy számos ellenséges uralkodó is tulajdonosa volt különféle osztrák-magyar ezredeknek. Őket hivatalosan nem fosztották meg címeiktől, de a továbbiakban az ezredeket csak hadrendi számukon említették, az ezredtulajdonosok megjelölése nélkül. Ez azonban általános érvényű rendelkezés volt, és így a többi ezredtulajdonos is kényszerű feledésre lett ítélve. Kivétel természetesen akadt, hiszen ezredtulajdonosi címadományozással számos szövetségest megtisztelt az uralkodó I. Ferenc József és utóda IV. Károly is. Utóbbi több német állam uralkodóját is osztrák-magyar ezredtulajdonossá nevezte ki, ezek egyike volt Frigyes Ágost, az Oldenburgi Nagyhercegség feje is.
A Holstein-Gottorp házból származó Frigyes Ágost 1852 november 16-án született Oldenburgban. Apja II. Péter majd' 50 évig uralta a nagyhercegséget, halála után elsőszülött fia Frigyes Ágost néven lépett trónra 1900 június 13-án. Konzervatív uralkodó volt, viszont élénk érdeklődést mutatott a technikai vívmányok iránt, és e mellett igen kedvelte a hajózást és a tengerészetet. Két feleségétől hat gyermeke született, akik közül négy érte meg a felnőttkort. 1918 november 11-ig volt Oldenburg nagyhercege, amikor az I. világháború végén a többi német uralkodóval együtt megfosztották trónjától. Trónfosztása után rastede-i kastélyába vonult vissza és ott élt 1931 február 24-én bekövetkezett haláláig. Teljes uralkodói címe a következő volt:
Frigyes Ágost nagyherceg, Norvégia örököse, Schleswig, Holstein, Stormarn, Dithmarschen és Oldenburg hercege, Lübeck és Birkenfeld fejedelme, Jever és Kniphausen ura.
1914 szeptember 24-én megalapította a róla elnevezett Frigyes Ágost Kereszt nevű kitüntetést, amelyet katonák és civilek is elnyerhettek háborús szolgálataik elismeréseként. Az érdemrend a porosz Vaskereszt mintájára két osztályú volt, az I. és a II. osztály viselési formája is megegyezett (kitűzhető kereszt és szalagos kitüntetés). A szalag az oldenburgi házi érdemrend szalagja volt, a civil adományozású darabokon a színeket felcserélték.
A Frigyes Ágost Kereszt mindkét osztályát adományozták osztrák-magyar katonák részére is, a legnagyobb számban a komáromi 12. gyalogezred tisztjei és legénysége számára. Frigyes Ágost saját ezredében mintegy százhatvan főt tüntetett ki a róla elnevezett kereszt II. osztályával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése