Háborús pályafutását az alábbi levélből ismerhetjük meg, amelyet ő maga írt, már hadirokkantként, 1916-ban:
Tarján Mihályt hadirokkantként 2. osztályú Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki, továbbá megkapta a Károly Csapatkeresztet és a Magyar Háborús Emlékérmet is.Tekintetes Katonai Parancsnokság Pozsony
Alulirott azon alázatos kéréssel vagyok bátor a nagytekintetű Parancsnoksághoz fordulni, hogy egy hadirokkant kérését jelen sorokban meghallgatni szíveskedjék.
Alulirott a háború kitörése alkalmával fegyveres szolgálatra a 12-ik közös gyalogezredhez Komáromba bevonultam, és 1914 október hó elején a szerb harctérre mentem, hol 1914 december hó elején mindkét lábamra súlyosan megsebesültem.
Az 1914 december 12-iki visszavonulásnál mint tehetetlen ember a szerbek fogságába estem. Sebeim a fogságban begyógyultak, de a rossz kezelés és a rossz heggedés következtében egyik lábam 5 centiméterrel megrövidült.
1915 december 2-án egy évi szerb hadifogság után a bolgár hadsereg előnyomulása idején saját életem feláldozásával a bolgár vonalakhoz átszöktem és 1915 december 27-én ezredemnél Komáromban ismét jelentkeztem. Fent jelzett sebesülésemből kifolyólag felülvizsgálatra kerültem hol 1916 május e-én mint fegyverképtelen rokkant nyugdíjba küldettem.
Az elmúlt héten a Külügy-Hadügy[1] jelzése szerint mindazon rokkantak, kik súlyosabb illetve állandó természetű sebesülésből kifolyólag lettek rokkantak a tartózkodási helyükhöz legközelebb eső Katonai parancsnokságnál kitüntetésük végett tartoznak jelentkezni.
Komáromban a 12-es gyalogezrednek csak a Hadkiegészítő Parancsnoksága állomásozik, hol kitüntetésem végett jelentkeztem, azonban kérésem felterjesztését, mint nem aktuális [olvashatatlan] elintézetlenül hagyták.
Ezért bátorkodtam a nagytekintetű Parancsnoksághoz hogy, mint állandó természetű hadirokkant és 12 hónapi hadifogság után hazaszökött közkatona kitüntetésem érdekében ügyemet, megvizsgáltatni illetve a felettes hatósághoz felterjeszteni kegyeskedjék.
a ntek. Parancsnokságnak vagyok alázatos szolgája
Tarján Mihály
Szőny
/:Komárom megye:/
1916 július 15
A háború után József bátyjával együtt a családi cégben helyezkedett
el. A vállalkozást folyamatosan fejlesztették, a szikvízgyártás mellett
cukor és-, sónagykereskedéssel is foglalkoztak, valamint
Dreher-Haggenmacher sörgyár lerakataként ők látták el a környéket
sörrel. Édesapjuk 1938-as halála után József és Mihály együtt vezették a
céget Tarján Testvérek néven. A vállalkozás 1944-ig működött, amikor a
testvéreket zsidó származásuk miatt deportálták.
Tarján Józsefet, a komáromi cs. és kir. 12 gyalogezred hadirokkant veteránját 1944 június 17-én gyilkolták meg Auschwitzban, József bátyjával együtt.
Tarján Józsefet, a komáromi cs. és kir. 12 gyalogezred hadirokkant veteránját 1944 június 17-én gyilkolták meg Auschwitzban, József bátyjával együtt.
[1]
Külügy-hadügy: 1914-1919 között megjelenő, katonai és háborús híreket
tartalmazó hetilap.
Köszönet a segítségért Dr. Számvéber Norbertnek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése