Tragédia a Monostori erődben

1894 nyarán súlyos tragédia történt a Monostori erődben, amely három ember életét követelte. Egy felhagyott kút helyreállítását végző kőműves, a segédje, valamint a segítségükre siető katona vesztette életét, halálukat szén-monoxid mérgezés okozta. A segéd mindössze 16 esztendős volt, a kőműves kilenc gyeremeket és egy állapotos feleséget hagyott maga után. 

A tragédia részleteiről a Komáromi Lapokból szerezhetünk tudomást:

Megrendítő szerencsétlenség. A monostori várerődben egy körülbelül 30 év óta beszegezett, használaton kívüli kútnak kibontását és helyreigazítását rendelte el az illetékes katonai hatóság. A kútból a rossz levegőt szalmaégetéssel eltávolitván, Ipovitz András lakatos iparos segédjei a vasmunkát elvégezték; utánna Windtmtmühl Károly kőmivessegéd egy inas segítségével a többi munkálatot végezte. Szombat este a munka megszűnte után hazafelé indultak, midőn útközben Windtmühlnek eszébe jutott, hogy szerszámját lenn felejtette a kútban. Wojtsek József nevű inasával együtt visszatértek tehát a szerszámokért. Az inas a kútban volt létrán csakhamar lement mintegy 30 méternyi mélységbe; hosszú idő multán sem jövén vissza, sem magáról életjelt nem adván, maga Windtmühl ereszkedett le a kútba. Ő is inasának sorsára jutott.

Ekkor Pintér József nevű közlegény a 48-ik gyalogezredtől vállalkozott a lemenésre. Le is ment, de ő sem jött fel többé. Ekkorra már sokan gyültek össze a szerencsétlenség színhelyén. Végre egy katonának a derekára kötelet kötöttek és kezébe csengetyűt adva, azzal az utasítással, hogy minden 3 lépésre kiáltson „Hier“-t és folyton csengessen, útnak eresztették. Alig ereszkedett le, a kiáltás elmaradt és a csengetyű csak igen halkan szólt. Rögtön felhúzták tehát, de már ekkor ő is alélt állapotban volt. Midőn magához tért, a katonai kórházba szállították, s már túl is van a veszélyen. A kútat nyomban kiszivattyúzták; de már mind a három embert halott állapotban emelhették ki. A kútból kifejlődött mérges gáz ölte meg őket. Windtmühl Károly egy reményteljes állapotban levő feleséget és 9 gyermeket hagyott hátra a legnagyobb nyomorban. Ajánljuk e szerencsétlen családot a lakosság emberbaráti szeretetébe.

Mindhárom áldozatot sikerült meglelnem a halotti anyakönyvekben. A két civilt a katolikus egyház, míg a katonát a helyőrségi kórház anyakönyvébe jegyezték be. 

Windtmühl segédje Csehországból származott, Adamov településen született, Brünntől nem messze. 

A harmadik elhunyt, a 23 esztendős Pintér József a Veszprém vármegyei Tótvázsonyból származott, civilben napszámos volt. 

Az eredeti sajtóhír nem közölte a második, mentésre induló katona nevét, aki kevés híján maga is áldozattá vált. Őt bátorságáért kitüntették, erről viszont már beszámolt a Komáromi Lapok is, igaz a nevét rosszul közölték. 

Kitüntetett közkatona. A múlt évben történt a Monostoron, hogy egy régi kút kibontása közben a kipárolgó széngáz által elbóditva néhány munkás a mélységbe zuhant. Turó Pál közlegény a cs. és kir. 48-ik gyalogezredben, saját élete koczkáztatásával ereszkedett le a kútba, hogy a munkásokat megmentse. Ez ugyan nem sikerült, mert a kút mélyében már csak élettelen emberéket talált, de ez a körülmény mit sem von le a derék közbaka érdeméből, mélyért neki a király az ezüst érdemkeresztet adományozta. Múlt vasárnap volt az érdemkereszt átadása a nagykanizsai laktanyában, mert időközben a 14-ik századot Nagykanizsára helyezték át. Krizmanics százados, zászlóaljparancsnok szép beszéd kíséretében tűzte mellére a kitüntetettnek az érdemkeresztet, a kivonult díszszázad pedig tisztelgett előtte.

A hadsereg közlönyében nyoma sem volt Turó Pál nevű kitüntetettnek, az alaposabb vizsgáltaból azonban kiderült, hogy az illetőt valójában Turópali Ferencnek hívták. Ráadásul a közlönyben az állt, hogy ugyanezen eset kapcsán egy másik katonát, Egyed Mihályt is kitüntették, ő szintén Ezüst Érdemkeresztet kapott. A kitüntetésről tudósított a Zala című lap is, amely szerint Túrópali a kitüntetésen felül további tíz forint jutalomban is részesült.