Épp ma 100 esztendeje tört ki az I. világháború. Mivel a centenárium a blog témájába vág igyekszem majd "évfordulós" posztokkal is frissíteni az oldalt.
Most, a háború kitörésének évfordulóján egy szemtanú, az akkor kilenc esztendős Bihary Mihály (1905-1998) visszaemlékezéséből idézek, aki a kilencvenes évek elején így írta le a mozgósítás napjaiban felbolydult Komáromot:
A mozgósítás napjaiban hangyabolyra hasonlított a város, ahova rengetegen tódultak, mégpedig nemcsak katonaviselt emberek, hanem a szeretteiket búcsúztatók és bámészkodók egyaránt. Mikor mi, gyerekek megtudtuk, hogy a várból elindul a tizenkettes gyalogezred a harctérre, sokan odamentünk. Az újvár kapuján bemenve balra volt a kápolna, s az előtte lévő térségen sorakoztak fel a csapatok. A himnuszok eljátszása után következett az eskütétel, majd az ezredparancsnok lelkesítő beszéde után megindultak a századok. Elöl haladt a katonazenekar. Emlékszem, a katonák közül rengetegen leakasztották kulacsukat, pénzt adtak a gyerekeknek, hogy töltessék meg azokat pálinkával. Inunkszakadtában futottunk özvegy Bossányiné vendéglőjébe, amely a Tisztipavilonnal szembeni térségen volt, ott, ahol ma az autóbuszmegálló található. Minden gyerek annyi pálinkával teli kulacsot vitt, amennyit csak elbírt. Amikor a várból a város felé masíroztak a katonák, menet közben sorra leakasztották nyakunkból az útravaló itókát tartalmazó kulacsokat. Ahogy a Klapka térhez értek a századok, a tisztek díszlépést vezényeltek, így tisztelegtek a honvédek Klapka szobra előtt. A Nádor és Baross utcán és a két hídon át vonult a katonaság végeláthatatlan menete a dél-komáromi vasútállomásra, ahol már várta őket a vonatszerelvény. A zöld gallyakkal és színes szalagokkal díszített tehervagonokon a következő feliratot olvastuk: „Éljen a háború!”, s valamennyin a felirat - Hat ló vagy negyven ember. Ennyi fért ugyanis egy-egy vagonba. A katonák énekeltek, mindenütt vidám hangulat uralkodott. Mi, gyerekek kérdőn egymásra néztünk: Ugyan milyen is lehet az a háború, ahova ilyen vidáman mennek a katonák?... Hamarosan fogalmat alkothattunk róla, hiszen néhány hét múltán megérkeztek a városba az első sebesültszállítmányok.
Bihary Mihály: Hat ló vagy negyven ember
A régi Komárom : egy borbély emlékiratai (1996)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése