2024. november 9., szombat

A cs. és kir. 5. (Radetzky) huszárezred emlékműve.

Talán kicsit szubjektív lesz a mostani bejegyzés, mert igazából ez a kedvenc komáromi háborús emlékművem. Gyerekként sokszor elmentem mellette, iskolából jövet-menet, apai nagyszüleim pedig a Laktanya-közben éltek, így akkor is útba esett az emlékmű, ha hozzájuk mentünk. Így most ennek az emlékműnek a kissé viszontagságos történetét szeretném bemutatni. 

Az emlékmű tervének első nyoma 1928-ból származik: 

A volt cs. és kir. 5. számú (Radetzky) huszárezred tényleges és tartalékos tisztjei november 4-én,vasárnap délelőtt tizenegy órakor a Tiszti Kaszinó nagytermében (IV., Váci utca 38.) értekezletet tartanak, amelynek során az ezred hősi halottainak emlékét megörökítő emlékmű felállítását beszélik meg. Az értekezletet társasebéd követi.

A következő esztendőben már az adománygyűjtés is megkezdődött a költségek előteremtésére.

A Radetzky-huszárok hősi emléke. Radetzky gróf nevét viselő volt 5. huszárezred hozzátartozói az ezred elesett hőseinek emlékére Újszőnyben hősi emlékművet állítanak fel. Az emlékműbizottság ezúton is felkéri a hősi halottak hozzátartozóit, hogy az emlékműfelállítási költségeihez járuljanak hozzá. Az adományok a „Budapesti Letéti Bank"-nak (Budapest, V., Vadász-u. 19. sz.) a Postatakarékpénztárnál vezetett 26520 sz. csekkszámlájára „5. huszárezredért" megjelöléssel küldendők be.

A Radetzky-huszárok hősi emlékműve. A volt cs. és kir. gróf Radetzky nevét viselt 5. sz. huszárezred hozzátartozói az ezred elesett hőseinek emlékére a volt laktanya előtt Komáromban (Újszőnyben) hősi emlékművet állítanak fel. A hősi szobor kivitele, — melyre a volt tisztikar részéről máris tekintélyes összeg folyt be — a gyűjtött összeg nagyságától függ. Az emlékművet előreláthatóan a jövő év folyamán állítják föl. Közelebbi felvilágosítást az emlékmű-bizottság nevében: Pottére János ny. ezredes (IV., Városház-utca 14) és Kempski Lénárd (V., Perczel Mór utca 1. sz.) adnak. 

Pesti Hírlap, 1929. július 13. 

A bronzöntő-műhely emberei jelentek meg tegnap délután Szentgyörgyi Istvánnak, a neves szobrászművésznek Százados uti műtermében és elszállították onnan a Radetzky, a volt 5-ös huszárezred hősi halottainak emlékére készült dombormű mintáját, amellyel a művész a minap készült el. Az emlékmű egy harcba induló Radetzky-huszárt ábrázol a lován ülve, abban a díszben, amelyben a „vörösördögök“ a háború első hónapjaiban a frontra mentek. A háttérben egészen laposan, mintegy víziószerűen egy 1794-i évből, a huszárezred megalapításának idejéből valló huszártrombitás alakja látszik, amikor riadót fúj. A dombormű főalakja felfigyel a trombita hangjára, a hívó jelre és kardot rántva vágtat a harcmezőre. Ez a művészi megoldás azt a gondolatot szimbolizálja, hogy a magyar huszár mindenkor, a múltban, a jelenben, s ha kell a jövőben is kész vérét ontani a hazáért.A százhetven centiméter magas hősi emlékművet egy négy méter magas architektonikus keretbe illesztve június 15-én leplezik le a komáromi huszárlaktanya előtt. 

Az emlékművön látható jelzés szerint a bronzöntvény Krausz Ferenc angyalföldi öntödéjében készült, ahol számos más köztéri alkotás is. 


A Frigyes főherceg lovassági laktanya sarkán, a tiszti épület előtti parkban álló emlékművet 1931. június 15-én hétfőn avatták fel. Az ünnepség programját két nappal korábban közölte a Komárommegyei Hírlap: 

A volt cs. és kir. Radetzky nevét viselő 5. huszárezred hősi emlékművének leleplezése június hó 15 én lesz Komáromban. A komáromi 5. huszárezred a világháborúban 17 tisztet és 619 legénységi állományhoz tartozó vitéz katonát vesztett el. Az elesett hősök emlékét az életben maradt bajtársak megörökíteni kívánták, kegyeletük jeléül szobrot emeltek Komáromban, a huszárlaktanya tiszti épülete előtti térségen, melyet hétfőn, június hó 15-én lepleznek

le. Az ezred emlékünnepélyére ismét varosunk falai között tisztelhetjük József királyi herceget, aki személyesen kívánja felavatni az emlékművet. A leleplezési ünnepség sorrendje: 11 órakor gépkocsin érkezik József főherceg, tábornagy, aki a város határánál fogadja előbb a katonaság jelentkezését, majd a polgári hatóságok nevében baráti Huszár Aladár dr. főispán üdvözlését.

A lovassági laktanyában tábori csendes szent misét mond Surányi Ferenc apátplébános, amely után a tiszti kaszinóban a főherceg rövid cercle-t tart. A

leleplezési ünnepély sorrendje:

1. Hiszekegy. 

2. Vetsey Ede ny. altábornagy felkéri Őfenségét az emlékmű leleplezésére. 

3. Ő kir. Fensége leleplezési beszédet mond, melynek végeztével koszorúját az emlékműre helyezi. 

4. Bogyay Arthur ny. ezredes a volt ezred nevében beszédet tart. 

5. Az ezred trombitása „Imához" jelet fúj. 

6. Az emlékmű beszentelése, illetve megáldása a vallásfelekezetek lelkészei által. 

7. Vetsey Ede ny. altábornagy átadja az emlékmüvet a városnak. 

8. Alapy Gáspár kormányfötanácsos polgármester a város közönsége nevében átveszi az emlékművet.

9. Az emlékmű megkoszorúzása

Ünnepély után József kir. herceg megtekinti az emlékművet, mely idő alatt a volt ezred tagjai stb. diszelvonulásra csoportosulnak.

Diszelvonulás József kir. herceg és az emlékmű előtt, majd az ezred legénységének csoportját keresi meg a főherceg. A fényes ünnepség után az Ipartestületi székház nagytermében diszebéd lesz.

Komárommegyei Hírlap 1931. június 13.  

A jelentős eseményről nagy terjedelemben számolt be a Komárommegyei Hírlap, a teljes tudósítás itt olvasható:

A Radetzky - huszárok emlékműve leleplezése

A tovatűnt boldog békeévek katonai pompájának aranyos csillogása kápráztatott el bennünket pár órára haboruutáni szürke kopottságunkban, egy röpke délelőttre utolsó parádéjáre berukkolt Komáromba, békegarnizonjába Ferenc Jóska hires-neves nagy ármádiájának gyöngyszeme : a pirosnadrágos, sötétatillás Radetzky-huszár.

A gróf Radetzky nevet viselt komáromi volt cs. és kir. 5. számu huszárezred hétfőn, június 15-én avatta fényes katonai ünnepségek közepette a lovassági laktanya tiszti épülete előtti térségen 639 hősi halottja emlékezetére állított emlékművét.

Az ezred az emlékmű felavatására a legelső magyar katonát József kir. herceg tábornagyot kérte fel, aki a felkérésnek készséggel tett eleget s a d. e. órákban érkezett varosunkba.

Déletőtl 11 órakor harsant fel a vártán a kir. herceg közeledését jelző tiszteletadás. A kir. herceg Vetsey Ede ny. altábornagy a  Radetzky-huszárok volt ezredparancsnoka kíséretében a bábolnai ménesbirtok hófehér négyesfogatán érkezett s a laktanya bejáratánál a polgári hatóságok tisztelgését, majd a katonai parancsnokok jelentését fogadta. A polgári hatóságokat baráti Huszár Aladár dr. főispán, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző és Alapy Gáspár m. kir. kormány főtanácsos polgármester, valamint revisnyei Revitzky István, a gesztesi járás főszolgabírája képviselték, a székesfehérvári vegyesdandárparancsnok helyettesitésében vitéz Módly Zoltán m. kir. honvedtüzérezredes jelent meg. A kir. herceg a kivonultcsapatok, valamint a Radetzky-huszárok bajtársi alakulata arcvonala előtt vonult el.

A Surányi Ferenc apátplébános által celebrált ünnepélyes mise kezdeten a honvédzenekar hangszerein Haydn klasszikus szépségű katonai miséjének, a volt cs. és kir. hadsereg hivatalos zenésmiséjenek fenséges akkordjai zendültek fel.

Apátplébánosunknak a mise folyamán mondott szentbeszéde ujabb gyöngyszeme volt immár országszerte ismert istenadta orátori tehetsége fényes megnyilvánulásának. A mély vallásosság és az izzó forró hazaszeretet egymásbafonódo érzéskapcsolatával méltó apotheozisát adta a csaták vérvirágos utján a harcmezőről egyenesen égbeszáguIdó Radetzky-huszárnak.

Az istentiszlet végeztével a kir. herceg, kísérete, valamint az ünneplő közönség az emlékműhöz vonult s a térségen körben felállitott virágos tribünökön foglalt helyet.

A leleplezés ünnepsége a Hiszekegy-gyel kezdődött a Szent Imre dalkör férfikara előadásában. Ezután Vetsey Ede nyug. altábornagy az emlékmübizottság megbizásából rövid beszéddel az emlékmű felavatására kérte fel József kir. herceget.

Ebben a percben a régi ezredtrombitás kürtjén felharsant a Radetzky-huszárok csatárahivó trombitaszója, egy hirtelen szélfuvalat meg-meglibbentette a piros meg a zöld zászló csatákon tépett selymét, megfeszültek az öreg huszárderekak, porrávált régi huszárok rajta-rajtája, régi lovak horkanása zúgott, zengett a trombitaszóban.

A kir. herceg avató beszéde elején történeti visszapillantást vett a magyar nemzet lovas nemzet voltára, Atttila hunjaira, Árpád kacagányos lovasaira. A világháború folyamán sokszor volt alkalma személyes meggyőződést szerezni a komáromi huszárok hősiességéről. Ha leszállították őket a lóról, gyalogsorban is a legnagyobb önfeláldozással és elszántsággal küzdöttek a magyar becsületért.

639 hősi halottját ünnepli a Radetzky-regiment. Ezt a nagy véráldozatot ők ugyanazért hozták, mint dicső őseik : Attila és Árpád lovasai : a magyar nemzet biztonságáért, az eljövendő ezredévért. Ennek a 639 hős huszárnak ragyogó példája lelkesítsen, buzdítson minden magyart, szüntesse meg az ősi átkot, a visszavonást, teremtse meg az örök nemzeti egységet, ekkor fog a magyar haza feltámadni ujabb ezeréves reményre s dicsőség lesz mindörökre a komaromi Radetzky huszároknak.

A kir. herceg szavai után lehullott az emlékművet takaró lepel s látható lett a Szentgyörgyi István szobrászművész által alkotott, süttői mészkőbe ágyazott 2x 1,5 m. méretű bronz relife, amely az előtérben egy rohamra induló, kardotrántó lovashuszárt ábrázol, mig a háttérben dombtetőn egy XVIII. századbeli egyenruhába öltözött ezredtrombitas fuj attak-ra.

Az emlékmű felírása : „Radetzky huszárok ! Emléketek örökké él bennünk, ha hiv a Haza, példátok követjük" !

Az emlékmű balodalan az ezred első ütközete helye s ideje, a török háborúból nevezetes 1799-es Novi-i csata, mig a jobb oldalon az 1918-as Piave-i ütközet, az utolsó harc dátuma van.

A hátlapon a következő dedikáció : „Ezen emlékmüvet az ezred és hősi halottai emlékére és kegyeletére állították fel és leplezték le 1931. június 15-én a volt cs. és kir. gróf Radetzky huszárezred tagjai és hozzátartozói. 1798. június 10. - 1918. október 27." Az első dátum az ezred születésenapját, felállítása idejét, a második pedig az ezred feloszlása napját jezi.

Az ezred volt tagjai nevében várbogyai Bogyay Arthur nyug. huszárezredes tartotta az ünnepi beszédet, melynek elhangzása után a keresztény vallásfelekezetek részéről Surányi Ferenc apátplébános a r. k. egyház, Sári Imre ref. lelkész a ref. egyház, Fadgyas Aladár ev. lelkész ág. hitv. ev. egyház nevében felszentelték, illetve megátdották az emlékmüvet.

Vetsey Ede nyug. altábornagy bajtársai megbizásából átadja a szobrot Komárom városának, melyet Alapy Gáspár kormányfőtanácsos kormányfőtanácsos polgármester a város nevében át vette.

Őfelsége Zita királynő és Ottó örökös király koszorúját Vetsey Ede nyug. altábornagy helyezte el — felolvasván őfelségeik főudvarmesteri hivatalának az emlékmübizottsághoz intézett leiratát. Ezután József kir. herceg őfensége helyezte koszorúját a szoborra, majd Frigyes kir. herceg, az ezred békebeli hadtestparancsnoka képviseletében Vetsey Ede nyug. altábornagy, majd az ezred volt tisztikara, volt legénysége, a m. kir. honvédség, a ménteleposztály, az egyesített varmegyék közönsége, Győr-Sopron-Moson vármegyék közönsége, Győr, Komárom városa, stb. helyeztek koszorút a szoborra. Az ünnepség befejeztével a kivonult csapatok őfensége előtt diszmenetben elvonultak. A katonai alakulatok diszmenetében méltán keltett feltűnést az Árpád-huszárok kivonult két lovas és egy gépfegyveres-százada mintaszerű fegyelmezettséggel és a békenivót teljesen elért Ióállományával. A díszmenet végén a Radetzky-induló hangjai mellett az ezred volt tagjai meneteltek.

A leleplezési ünnepségek után negyed 2 órakor az Ipartestület helyisegeiben a volt tisztikar díszebédet adott s azon meghívott vendégeit látta vendégül.

A díszebéd során Magyarország kormányzójára dr. Huszár Aladár főispán mondotta az első pohárköszöntőt, majd Vetsey Ede nyug. altábornagy József kir. herceg tábornagyot köszöntötte. A kir. herceg válaszában az üdvözlést megköszönve, költői szépségű pohárköszöntőjét egy, a Radetzky huszároknál történt háborús lövészárokszemléje reniscenciáihoz fűzte.  A komáromi Radetzky huszárok az oláh betörés viszszaverése utáni állóharcokban az erdélyi Gyergyótölgyes községnél végighúzódó árokban voltak. Az egész tölgyesi vonal kulcspontját alkotta az u. n. „Harang-támpont", amelynek sarkában Gyergyótölgyes harangja lógott. Az ezred parancsnoka, Hohenlohe herceg jelentette, hogy a huszárok fogadalmat tettek, miszerint a harangot addig megszólaltatni nem engedik, mig az utolsó szál ellenséget ki nem űzik a szent magyar földről. „Mély hálával és örömmel köszönöm a Radetzky-huszárok szíves szeretetét — mondontta Őfenséges — de örömem csak akkor lesz teljes, ha egyszer odajuthatnék a gyergyótölgyesi harang alá, ha hallhatnám a zengő harangszót — hegyenvögyön át hirdetve a nagy dicsőséget, üdvözölve a magyar győzelmet, Nagymagyarország feltámadását".

Vitéz Pongrácz houvédhuszárőrnagy, az ezred volt tagja a békeállomás, Komárom szab. kir. város közönségét köszöntötte. A felköszöntőre adott válaszában Alapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármester a volt Radetzky- huszárokat köszöntötte.

Kolozsváry (Lózert) Kálmán bátyánk a Radetzky-huszárokkal történt első találkozása epizódjait mondotta el pohárköszöntőjében. Jó egynéhány évvel ezelőtt, 1871-ben történt a nagy eset Bécs városában, a császári Burgban, ahol Gulyás kapitány úr, a hires Radetzky-huszár százados flangérozott. Ha Gulyás kapitány úr mennydörgő kommandószava felharsant a Burg udvarán, rögvest citeráztak a gólyalábu németek. Messze a huszárok mögött minősítették az ármádia ulánereit, meg a dragonyosokat s habár Kálmány bátyánk akkor tényleges vasasnémet (dragonyos) tiszt volt, cseppet sem fájt neki a brancs hátrábbhelyezése, mert a legelső katona mégis csak a magyar huszár volt, az ma is és lesz az idők végzetéig.*

Mindezek után Vetsey Ede nyug. altábornagy Szentgyörgyi István szobrászművésznek, az emlékmű alkotójának tolmácsolta az ezred tagjai köszönetét. A kir. herceg kiséretével délután 3 óra tájban indult el aztán Budapestre.

A szoborleplezési ünnepségről Novák Béla fotószaküzlet tulajdonos gyönyörű fényképfelvételeket készített lapunk számára, amelyek megtekinthetők kiadóhivatalunk kirakatában (Hacker Dezső könyvkereskedésében.)

Komárommegyei Hírlap 1931. június 20.  



Az emlékmű - amely ismereteim szerint az "új" Komárom első köztéri szobra volt - rendszeres megemlékezések színhelye lett. 

1943-ban, a piavei csata 25. évfordulóján az ezred veteránjai nevében erdődi báró Török Géza nyugalmazott ezredes egy 2500 pengő értékű takarékbetétkönyvet nyújtott át Alapy Gáspár polgármesternek. A pénz egy alapítvány tőkéje volt, a kamat összegét  a városnak arra kellett fordítania, hogy minden évben június 15-én 11 órakor megkoszorúzza az emlékművet, illetve emlékmisét és istentiszteletet tartasson az elesettek emlékezetére. Erre a város nevében Alapy polgármester ígéretet tett. 

1951-ben sajnálatos fordulatot vett az emlékmű sorsa: az addig a laktanyában működő MN 1. lovashadosztály-parancsnokság áttelepült Nyíregyházára, távozásukkor pedig leszerelték az emlékmű bronz domborművét és magukkal vitték. Nagy valószínűséggel ekkor keletkeztek azok a sérülések, amelyek a mai napig láthatók az alkotáson: letört a huszárcsákó forgója, és a kard markolatkengyele. 

Az emlékmű több évet töltött "száműzetésben", de végül sikerült visszaszerezni és újra felállítani. Erre 1959-ben került sor, ráadásul eredeti helyén, az akkor már a szovjet hadsereg által használt laktanyához tartozó területen. Ennek persze ára volt: minden bizonnyal ekkor "tűntek el" az emlékmű eredeti feliratai, és ekkor vésték fel a most is látható "A piavei és az isonzói csatában elesett "Radetzky" huszárok emlékére." szöveget. Ráadásul ez a felirat szerintem nem is állja meg a helyét: az ezred előbb Oroszországban, majd a román fronton harcolt, Olaszországba csak 1918-ban kerültek, így az isonzói csatákban nem vehettek részt. Az 59-es újrafelállításkor készült fotón még látható a huszár hátára vetett Mannlicher-karabély csöve, amely mára eltűnt. 

1988-ban a Városszépítő Egylet kezdeményezésére az emlékművet átszállították a városháza mögötti parkba, a talapzata több mint két évtizedig csonkán állt a - szovjetek által időközben elhagyott - laktanya sarkán. 

2011-ben a Radetzky-huszárok emlékműve visszakerült az eredeti helyére, az egykori laktanya tiszti épülete elé. Azóta minden június 15-én 11 órakor koszorú kerül rá, a néhai Alapy Gáspár polgármester úr ígéretének és vállalásának megfelelően. 

A magam részéről úgy vélem, e mellé a szép hagyomány mellé 2028-ra, a piavei csata 110. évfordulójára érdemes lenne egy felújítást is betervezni, a dombormű hiányainak pótlásával, valamint az eredeti feliratok visszaállításával. 



* Ugyan nem tartozik szorosan a témához, de a történelmi hűség miatt le kell jegyezzem: Kolozsváry (Lózert) Kálmán igmándi földbirtokos, aki ekkor már bőven 80 év felett járt, kissé "kreatívan" emlékezett az eseményekről. Egyrészt a rendelkezésre álló adatok szerint ő maga még katona sem volt, nemhogy dragonyos tiszt, másrészt Gulyás vezetéknevű tiszt nem csak az 5. huszárezredben, hanem az egész közös hadseregben nem szolgált akkoriban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése