Hírek a múltból 24.: A katonai kaszinó hangversenye

1894 december 15-én szombaton a Komáromban működő cs. és kir. tudományos és kaszinó-egylet hangversenyt rendezett, amelyről a Komáromi Lapok részletes beszámolót közölt, igaz "térszűke miatt" csak a december 29-i számban. Most az újságcikk alapján, a Youtube segítségével igyekszem megidézni annak a 124 esztendővel ezelőtti szombat estének a hangulatát. Bár a lapban nem említik, a helyszín minden bizonnyal a Tiszti Palota épülete volt. Az írásban említett katonatisztek teljes nevét, rendfokozatát és alakulatát a cikk végén sorolom fel.

A katonai kaszinó hangversenye.

December 15-én. —

A komáromi cs. és kir. tudományos és kaszinó-egylet, Berlin Ágost százados művezetése alatt rendezett zenekari-, ének- és kamarahang-versenye, minden tekintetben fényesen sikerült. A nagy gonddal egybeállitott következő műsor: 

I-ső szakasz. 1. Weber C. M. „Oberon" opera nyitánya, előadta a zenekar vonós hangszereken. 

2. a) Meyerbeer „Afrikai nő" czimű operájának ötödik felvonásbeli négy áriája, és

b) Mascagni P. „A Rantzauk" czimű operájának első felvonásbeli románcza, énekelte Bartl Leona úrnő; (Nem vagyok biztos benne hogy a repertoárban pont ez a részlet szerepelt, de sajnos csak ezt a felvételt találtam - BF.)

3. a) Kummer G. „Trio" op. 75. I. tétel, Allegro ma non troppo és 

b) Behr F. Nocturno zongora, fuvola és hegedűre, előadták Wasserthalné úrnő, Berlin kapitány és Negroni főhadhagy ; 

4. Wieuxtemps H. Ballada és Polonaise, op. 38 hegedűre előadta Negroni főhadnagy;

II-ik szakasz : 5. Saint-Säens „Danse Macabre" symfoniai költemény zenekarra vonós hangszerekkel; 

6. a) Wagner R. „Tannhäuser"operájából Wolfram első dala és 

b) Schubert F. „A vándor" énekelte Bottay Kálmán; 

7. Fürstenau op. 141, románcz, ének, fuvola-kisérettel, előadta Bartl Leona úrnő és Berlin kapitány; 

8. Kovács F. op. 12. „Finita comedia" előadta a zenekar vonós hangszereken; minden egyes száma határozott sikert aratott.

Az első számot a 19-ik gyalogezred zenekara kitűnően adta elő, valamint a „Danse macabre" czímű darabot is, még pedig azzal a finom színezéssel. mely e hangversenydarabot a legérdekesebbek egyikévé teszi.

Az estély fénypontját azonban Bartl Leona úrnő, a budapesti operaház egykori tagja, s jelenleg a m. kir. államvasutak Újszőnyi állomásfőnöke nejének énekszámai képezték.

Ez a szó teljes értelmében tökéletes művésznő Selica nagy áriáját oly hatalmas drámai

erővel énekelte, hogy a hallgatóságot valósággal elragadta.

Nem kisebb tetszést s frenetikus tapsvihart aratott a művésznő Luiza románczával is, úgy

hogy énekszámait Roma „Si tu mi aimais" czímű dalával (valószínűleg Antoine Romagnesi: Si je I'aimais című szerzeményéről van szó - BF) meg kellett toldania.

A művésznő nagyterjedelmű, erőteljes, s mindamellett olvadékony soprán hangja, minden szívet elbájolt.

A II-ik szakaszban Fürstenau „Szerelemre hívás” czímű románczával – fuvolakíséret mellett – szintén nagy hatást keltett.

A művésznőnek nemcsak drámai, de lírai énekszámai előadásába is mély értelem ízlés és kellem nyilvánult.

E hatás elérésében hathatósan támogatta a művésznőt Berlin százados, ki tiszta és olvadékony fuvolakíséretével teljes elismerést aratott.

Ez az énekszám, mely nemcsak kitűnő precizitással, de bámulatosan szép színárnyalással is adatott elő, oly viharos tetszésben részesült, hogy Braga bájos szerenádjával „Az angyalok dalával” kellett megtoldaniok. 

Pompás sikert aratott a zongora, hegedű, és fuvola-trio is, melyben a zongora-részt helyes felfogással és nagy zenei tudással Wasserthalné úrnő, cs. és kir százados neje játszotta.

Negroni d’Ello főhadnagy úr Vieuxtemps balladáját és polonaise-ét, oly hévvel és tűzzel adta elő, hogy e kedvelt hangversenydarabnak ily hatásos előadásában ritkán részesülhetünk.

Bartl Leona úrnőnek méltó társa volt Bottay Kálmán úr, kinek ritka szép bariton hangja úgy Wolfram első dalában, Mint Schubert „Vándorában” osztatlan tetszést aratott.

Záradékul Kovács tüzér-hadnagy úrnak egy szerzeménye adatott elő – mely szebbnél-szebb gondolatok egész tárházát foglalja magában – s melyet a szerző személyesen dirigált.

Komáromi Lapok 1894. december 29. 

A tudósításban említett tisztek:
 

Berlin Ferenc Ágost (August) százados a cs. és kir. 19. (Ferenc Ferdinánd főherceg) gyalogezred tisztje volt. Róla korábban már esett szó itt a blogon.
Lovag Hugo Wasserthal von Zuccari vezárkari százados ugyancsak a cs. és kir. 19. gyalogezredhez beosztva.
Negroni főhadnagy azonosítása nem teljesen egyértelmű, ugyanis a közös hadseregben ebben az időben két ilyen nevű főhadnagy is szolgált, Robert és Carl Nergoni d'Ello. Előbbi a cs. és kir. 87. gyalogezred, utóbbi a 2. trénezred tisztje volt. Mivel a 87-esek zászlóaljai ekkor Triesztben illetve Cilliben feküdtek, valószínűleg nem Robert Negroni volt Komáromban. A 2. trénezrednek Budapesten és Pozsonyban is volt egy-egy osztálya, feltehetően ezek egyikéből lehetett egy kikülönített osztag Komáromban.
Kovács (Kováts) Ferenc hadnagy a cs. és kir. 15. hadosztály-tüzérezredben teljesített szolgálatot, mint élelmezőtiszt.