veszünk alaposabb vizsgálat alá. A fényképen semmilyen kéziratos felirat nem található, így csupán azokra az információkra támaszkodhatunk amelyeket a képről le tudunk olvasni.
Első lépésben próbáljuk meghatározni a kép korát! A hátlapon olvasható cégjelzés szerint Mager Ottó utóda, Fritz (Pál) fényképész készítette a Duna utca 40. alatt működő műtermében. A műterem eredeti tulajdonosa, Mager Ottó 1896. február 11-én hunyt el, 50 éves korában. A vállalkozást egy darabig özvegye vitte tovább, majd Fritz Pál vette át az üzletet. Hogy Fritz mikortól vitte ténylegesen a boltot, nem tudni. A jól bejáratott márkanevet mindenesetre - nyilván az özveggyel egyetértésben - megtartotta, és "Mager utóda Fritz fényképész" cégjelzéssel látta el a képeit. A bemutatott kép ebből a szempontból különleges, ugyanis ezen még Mager Ottó teljes neve látható, benne apróbetűs "utóda Fritz" felirattal. Ez arra utalhat, hogy a kép röviddel a vállalkozás átvétele után készülhetett. Az alsó időhatárt tehát 1896-97-re tehetjük.
A felső időhatárt a Jubileumi Emlékérem léte, pontosabban nemléte adja. Az 1898-ban Ferenc József 50. uralkodási évfordulójára alapított emlékérmet olyan széles körben adományozták, hogy a hiánya egy ilyen tiszti csoportképen mindenképpen kormeghatározó. Így egy szűk három éves periódusra lehet "belőni" a kép keletkezésének idejét.
Most vegyük szemügyre magát a felvételt! 17 fő látható rajta, többségében jól azonosíthatóan magyar közös gyalogezredek tisztjei, tizenegy hadnagy és két főhadnagy. A hajtókák színei alapján legalább három különböző ezredből valók. Az álló sor bal szélén egy főorvos (orvos főhadnagy) áll, az ülő sor jobb szélén pedig egy vadászhadnagy foglal helyet.
 |
| A főorvos. |
 |
| A két százados, balra a tüzér. |
 |
| A vadászhadnagy. |
Az én elméletem szerint egy gyalogsági lovaglótanfolyam (Infanterieequtation) résztvevői láthatók a felvételen. De mi is az a gyalogsági lovaglótanfolyam?
Középen két százados ül: egyikük tüzér, a szemüveges pedig valószínűsíthetően utász. Figyelemre méltó, hogy többen csizmát viselnek lovaglónadrággal, illetve lovaglópálcát tartanak a kezükben.
A Monarchia katonai akadémiáin az ott tanuló növendékek magas szintű lovaskiképzést kaptak, függetlenül attól, hogy végül melyik csapatnemhez kaptak beosztást. Értelem szerűen volt lovasképzés a lovassági és a tüzérségi hadapródiskolákon is. A gyalogsági hadapródiskolákon viszont nem volt ilyen irányú felkészítés, és nem tanultak lovagolni azok a gyalogos tisztek sem, akik egyéves önkéntesként kezdték pályafutásukat (bár ők rendelkezhettek civil életükből hozott lovaglótudással).
Viszont léteztek lovasított beosztások a gyalogságnál is: a századparancsnokoknak és a segédtiszteknek már készségszintű lovaglótudással kellett rendelkezniük, természetesen ez a magasabb beosztások esetében is így volt.
E készség megszerzésére a hadsereg rendszeresen szervezett lovaglótanfolyamokat a lóval bánni nem tudó gyalogostiszteknek, de ezeken szükség szerint részt vettek pl. katonaorvosok, vagy műszaki tisztek is. A fél éves kurzusokat lovasított alakulatok bonyolították, általában egy százados vezetésével. Komáromban rendszeresen szerveztek ilyen tanfolyamokat és mivel 1908-ig nem volt állandó lovassági alakulat a városban, ezeket valamelyik tábori tüzér alakulat tartotta meg.
Egyedül az utász százados jelenlétét nem igazán tudom megmagyarázni: neki elvileg már hadnagy, vagy főhadnagy korában túl kellett volna lennie ezen, de lehet hogy a "szolgálati érdek" éppen mást diktált.
Összefoglalva: véleményem szerint a felvételen egy gyalogsági lovaglótanfolyam résztvevői és vezetője láthatók. A tanfolyamra valamikor 1896-1898 folyamán került sor, az egyik Komáromban állomásozó tábori tüzér alakulatnál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése