A csallóközi 59. honvédzászlóalj zászlószentelése Komáromban, 1871-ben.

1871. augusztus 21-én, ma 150 éve szentelték fel Komáromban a csallóközi 59. honvéd
zászlóalj csapatzászlóját. Az évforduló ürügyén most erről az eseményről emlékezek meg. 

Az 1868. évi XLI. törvénnyel megalakult m. kir. honvédség. Ezzel az aktussal beteljesült a magyar társadalom régóta hangoztatott vágya, amely egy nemzeti haderő létrehozására irányult. A valóság azonban nem mindenben követte az álmokat. Egy erős, korszerű katonai erő helyett egy rendfenntartó milíciának szánt szervezet jött létre, amely nélkülözte a tüzérséget, a műszaki csapatokat és a magasabb szintű katonai kötelékeket is. Az 1869-ben megalakult 82 gyalogzászlóalj mindegyike a valóságban egy gyenge század létszámával rendelkezett, a 40 huszárszázad pedig csupán szakaszerejű volt. 

Az alakulatok egy részét kisebb településeken helyezték el. Ebben az eljárásban tetten érhető némi bizalmatlanság az osztrák katonai vezetés részéről, mivel a csallóközi 59. honvéd zászlóaljat, valamint a nyitra-komáromi 38. honvéd lovasszázadot nem Komáromban, hanem a 14 kilométerre fekvő, alig 2000 lakosú Ógyallán helyezték el. A zászlóaljnak laktanya épült, amelyet a honvédség 12 évre bérbe vett a községtől, a huszárokat magánépületekben helyezték el, melyet ugyancsak bérbe vett a kincstár. A gyalogság 1889-ig, a lovasság 1893-ig állomásozott a településen. A zászlóalj parancsnokságát 1870-ben vette át Králitz Dénes (1830-1879) százados, akit a következő évben őrnaggyá léptettek elő. Králitz a szabadságharc honvédseregében kezdte pályafutását, ahol főhadnagyi rendfokozatig vitte. A bukás után besorozták az 52. sorgyalogezredbe közvitézként, itt azonban hamarosan tiszt lett belőle, és 1869-ben századosi rendfokozattal lépett át a megalakuló honvédséghez. 

A gyalogzászlóaljak megalakulásuk után kapták meg az 1869 M csapatzászlókat, amelynek egyik oldalát Magyarország címere, a másikat I. Ferenc József magyar király névjele díszítette. A zászlókat a hagyományok szerint fel kellett szentelni, ezen alkalmakra pedig zászlóanyát kellett felkérni, általában a környék egy-egy arisztokrata hölgyének személyében. Az 59. zászlóaljnál gróf Nádasdy Ferenc (1842-1904), Komárom vármegye örökös főispánjának nejére, a 22 esztendős Zichy Ilona grófnőre (1849-1873) esett a választás. 

A felszentelési ceremóniára azonban nem Ógyallán, hanem Komáromban került sor, vélhetően reprezentatív és praktikus okok miatt is, hiszen a város alkalmasabb volt egy ilyen esemény megrendezésére, illetve több érdeklődő vehetett részt az ünnepségen. 

Zichy Ilona már augusztus 20-án Komáromba érkezett, kocsiját a lovasszázad huszárjai kísérték. A zászlóalj délelőtt vonult be Ógyalláról, őket a városház előtti téren fogadta a helyőrség tiszti küldöttsége a 12. (Vilmos főherceg) és a 19. (Rudolf koronaherceg) ezredekből. A zenét a 12. gyalogezred zenekara szolgáltatta, Anton Seifert (1826-1873) karmester vezényletével. Délután a zászlóalj tisztjei bemutatkoztak a zászlóanyánál, ezt színházi díszelőadás követte, majd sötétedéskor a városban meggyújtották a díszkivilágítást. A helyi dalárda és a katonazenekar éjjeli zenével szórakoztatta az egybegyűlt, a sajtó szerint mintegy 3000 embert. 

A szentelésre 21-én délelőtt 9-órakor került sor, a Szent Rozália-templom előtti téren, amihez a templom lépcsőjén állítottak fel oltárt. Borbély Kornél benedek-rendi áldozópap mondott misét, illetve ő szentelte fel a zászlót. Mellette Vályi Pál, perbetei református esperes, Molnár Gábor komáromi evangélikus lelkész és Schnitzer Ármin komáromi rabbi is mondott beszédet az ünnepségen. A zászlóra felkerült a zászlóanya által adományozott szalag, valamint a meghívott vendégek beverték a nevükkel ellátott zászlószegeket is. A zászlószalag feliratának sajnos csak a jelmondatos része ismert, amely Petőfi Nemzeti Dalának első sora volt: Talpra magyar, hí a haza!. A szalag szövegének másik fele minden bizonnyal a zászlóanya és az alakulat nevét tartalmazta. 

A ceremónia lezárása után a zászlóanya díszebédet adott a megyeháza nagytermében, amelyre 120 fő volt hivatalos. A zászlóalj altisztjeit és legénységét a Rozália téren található Fábián-féle fogadóban látták vendégül, ide később a zászlóanya is ellátogatott. A napot az este 8-kor kezdődő táncmulatság zárta, amelyen 600 ember vett részt. A város újságja, a Komáromi Lapok nagy terjedelemben számolt be a jeles eseményről, többek közt mindegyik meghívott egyházi személy beszédét leközölte hasábjain. Az augusztus 19-i szám címlapján pedig a zászlószentelésre íródott hosszú költemény kapott helyet, sajnos a szerző feltüntetése nélkül. 

Bár számos honvédzászlót megőriztek az utókornak, sajnos jelen ismereteink szerint sem az 59. zászlóalj csapatzászlója, sem a zászlószalag nem maradt ránk. 

 

A zászlószentelésre íródott költemény (Jókai Mór Városi Könyvtár)