vitéz Csóka Ernő

Nemrégiben tragikus hirtelenséggel elhunyt  Dr. Szentváry-Lukács János, a Vitézi Rend történetének és tagjainak legavatottabb kutatója. Ezt a bejegyzést az ő emlékének ajánlom!

v. Csóka Ernő (1912-1941)

Csóka Ernő 1912-ban született Győrben. Édesapja, Csóka János Litérről származott, az I.

világháborúban a cs. és kir. 26. gyalogezredben szolgált őrvezetőként. Harctéri érdemeiért elnyerte az I. osztályú Ezüst, kétszer a II. osztályú Ezüst, valamint a Bronz Vitézségi Érmet. Két alkalommal sebesült meg. A háború után Győrben szolgált fogházőrként, 1934-es nyugdíjazásáig. 

Háborús érdemei alapján 1924-ben lett a Vitézi Rend tagja, elsőszülött fiát, Ernőt pedig 1929-ben várományosként vették fel. Ő ekkor a m. kir. veszprém-jutasi honvéd altisztképző és nevelőintézet növendéke volt. Ennek elvégzése után őrmesterként kezdte meg szolgálatát a m. kir. Honvédségben. Szolgálatának pontosabb részletei nem ismertek, csupán töredékes adatokat találtam róla. 1939-ben a hadsereg lőbajnokságán öttusa pisztoly számban II. helyezést ért el 188 köregységgel. Munkájával elöljárói is elégedettek lehettek, mivel 1940-ben Magyra Bronz Érdeméremmel tüntették ki. Ekkor már Komáromban szolgált, ismeretlen időpontban feleségül vette Kőhídi Máriát. 

Vitéz Csóka Ernő egy tragikus balesetben vesztette életét 1941. július 29-én a koppánymonostori gyakorlótéren. Céllövészet közben egy eltévedt golyó találta el, a lövés a tüdejébe hatolt. A 29 éves altiszt azonnal elhunyt. Július 31-én helyezték örök nyugalomra a dél-komáromi temetőben. Sírja, bár rossz állapotban, de ma is megvan.

A sír fotóiért köszönet Legát Istvánnak!