320 éve történt...

Rudolf Ágost (1627-1704)
wikipedia.org

320 évvel ezelőtt írták alá azt a  dokumentumot, amellyel tulajdonképpen létrejött a majdani

cs. és kir. 12. gyalogezred, amely 1857-től Komárom "háziezrede" volt 1918-as megszűnéséig. Ennek az eseménynek szeretnék most emléket állítani. 

A későbbi cs. és kir. 12. gyalogezred létrejöttét tulajdonképpen egy politikai viszálynak köszönhette. Ennek részletei alább olvashatók:

1692-ben I. Lipót német-római császár a kilencéves háborúban nyújtott segítségéért cserébe választófejedelmi rangra emelte a braunschweig-lüneburgi hercegi családba tartozó, calenbergi Ernő Ágostot. Többen tiltakoztak az új cím adományozása ellen és a döntést formálisan csak 1708-ban erősítette meg a birodalmi gyűlés. Hogy elkerüljék a választófejedelemség szétfragmentálódását (mint az a Braunschweig-Lüneburgi Hercegséggel történt), Ernő Ágost megváltoztatta az örökösödési szabályokat: minden birtokot az elsőszülött fiú kapott. Mivel ez ellenkezett a száli törvénnyel, a módosítást Lipót császárnak is jóvá kellett hagynia.

Wikipedia: Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség

A Braunschweig-Wolfenbütteli Hercegség társuralkodói (Rudolf Ágost és Antal Ulrik testvérek voltak) a  tiltakozók táborába tartoztak, mivel őket (pontosabban az öröklési jogukat) hátrányosan érintette a császár döntése. 

Bár a nagyjából Zala megyényi területű hercegség a franciák támogatását is bírta, végül rajtavesztettek az ügyön: 1702 március 19-ről 20-ra virradó éjjel hannoveri és celle-i csapatok szállták meg az államot és nagyobb ellenállás nélkül lefegyverezték az amúgy sem túl erős hadsereget.

A konfliktus rendezésének egyik feltétele volt, hogy a braunschweig-wolfenbütteli herceg 2400 gyalogost és 800 lovast átad Lipót császárnak, akinek az épp zajló spanyol örökösödési háború okán jól jöttek a katonák. 

A mgegyezést végül 1702 június 23-án szentesítették. A Braunschweig-Wolfenbütteli Hercegség 16 birodalmi tallér kárpótlást kapott fejenként a katonák után.

Az átadott gyalogság a Holstein-Plön és a Klengel gyalogezredek voltak, amelyek azonban csak 2-2 zászlóaljból állottak. A császári ármádia ezért egyesítette a két alakulatot, így 1702 július 1-én Göttingenben megalakult az új gyalogezred, amely parancsnokáról, Adolf Ágost Holstein-Plön-i hercegről kapta a nevét. 

Róla annyit érdemes megjegyezni, hogy Rudolf Ágost braunschweig-wolfenbütteli herceg unokája volt. Édesanyja Dorottya, János Adolf,  Schleswig-Holstein-Sonderburg-Plön hercegének felesége volt. Adolf Ágost 1704-ig állt az alakulat élén, 1704 június 29-én ugyanis mindössze 24 évesen elhunyt.

Az alakulat első harcainak egyikét egyébként Magyarországon vívta: 1704. május 28-án a szomolányi ütközetben egy 129 fős századuk volt jelen. 

1769-ben kapta az ezred a 12-es hadrendi számot, amelyet feloszlatásáig megőrzött.