2025. december 22., hétfő

Az erődök korabeli grafikákon

A most bemutatott grafikákkal talán már sokan találkoztak különféle régebbi, vagy újabb kiadványok
lapjain, esetleg borítóin. Mindhárom igényes alkotás, amely az Öregvár és az Újvár egyes részeit ábrázolja. 

Az első a Magdolna-bástya híres nőalakjáról, a kőszűzről készült, felette a ma is álló őrtoronnyal. 

A következő az Öregvár bejáratát mutatja igen részletesen, még a kapu latin nyelvű építési felirata is jól olvasható rajta.

A harmadik rajz első látásra nem tűnik túl látványosnak, mégis igen érdekes. A rajzoló az Őregvár csúcsán állhatott és onnan rajzolta meg az elé táruló látképet a város irányába. Jól kivehető az Újvár kaszárnyaépületének teteje, messzebb pedig a Szent András-templom látszik és egy másik templomtorony - a katonatemplomé. Az evangélikus templom tornya azért nincs a képen, mert ezt csak 1899-ben építették - II. József türelmi rendelete értelmében az 1798-as felszenteléskor még nem lehetett sem tornya, sem harangja. 

Az előtérben egy régi, kissé már rozzantnak tűnő löveg látható. A típusban nem vagyok biztos, de talán egy 4 fontos 1863 M tábori ágyú lehet. Az erődrendszer sáncain több helyen is lehetett látni a rendszerből már kivont lövegeket, amelyeket a legénység oktatására használtak fel. 

Az talán kevésbé ismert, hogy e három rajz eredetileg Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című, 21 részes sorozat illusztrációjaként jelent meg 1899-ben. Ebből hét kötet mutatta be Magyarországot, a Felső Magyarország és Komárom ismertetése az ötödikben kapott helyet (a teljes sorozatnak ez volt a 15. megjelent kötete). 


A “Komárom és vidéke” című fejezetet Takáts Sándor írta, a három rajz 229., a 243. és a 245. oldalakat díszítette, több más, a várost bemutató grafika mellett. 

Valamennyi alkotás Háry Gyula festőművész alkotása volt, amelyeket Morelli Gusztáv fametsző tett sokszorosításra alkalmassá. A rajzokon látható mindkét művész szignója, a Morelli G. F. I. jelentése: Morelli Gusztáv Fametszõ Intézete. 

Bár ezek a reprodukciók is igen szépek, én személy szerint kíváncsi lennék Háry eredeti rajzaira. Hagyatékát elvileg a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum őrzi. Vajon ezek is ott lehetnek?



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése