Hírek a múltból 20.: Szerelmi dráma

Komáromban a sajtó viszonylag gyakran számolt be katonák által elkövetett öngyilkosságokról. Az okokat általában csak találgatni lehet, de általánosságban elmondható, hogy a sorállományú legénység általában az embertelen körülmények, míg a tisztek inkább magánéleti okok miatt szánták el magukat a végzetes cselekedetre. 

1891 augusztus végén azonban olyan eset történt amely nem csak komáromi, hanem a győri közvéleményt is megdöbbentette, sőt a fővárosi sajtó is foglalkozott az üggyel: egy fiatal katonatiszt friss házassága torkollott tragédiába. Az ügy részletei a győri és a budapesti újságok lapjain olvashatók:

Esküvő. 

Fényes esküvő ment végbe ma délután a győrujvárosi ág. evang. templomban. Ekkor vezette ugyanis oltárhoz Boldoghy Aurél 19. gyalogezredbeli főhadnagy Friedmann Berta Jolán kisasszonyt, városunk hölgyvilágá­nak egyik szépségét. Az esküvőn fényes násznép és nagy közönség volt jelen. Zavartalan boldogság és áldás kísérje a fiatalok szép frigyét! 

Győri Közlöny 1891 július 5.

Egy fiatal pár tragédiája.

 — Saját tudósítónktól. — — aug. 29. Éppen ma nyolc hete fényes esküvőről, muzsikaszavas víg lakodalomról irtunk, boldogságot és zavartalan életet kívánva az ifjú párnak, melyet a papi áldás ez napon egyesitett. S ma rövid boldogság tragikus végéről ír ugyanazon toll, kettős halálról, katonazenés temetésről. Ma nyolc hete, hogy az egész város a győrujvárosi templomban volt, hogy jelen legyen Boldoghy Aurél 19. gyalogezredbeli főhadnagy és Friedmann Berta esküvőjén. A szülők mindkét részről ellenezték a fiatalok frigyét, de a szerelmesek makacs kitartással hívek maradtak egymáshoz. Friedmann Berta a város egyik legszebb lánya, atyja, Friedmann Salamon orvossebész s városi virilista ellenzése dacára ragaszkodott elhatározásához, hogy Boldoghy felesége lesz. A zsidó hitről áttért az ág. evang. vallásra, Boldoghy főhadnagy pedig a tartalékállományba helyeztette át magát, hogy kaució hiányában polgári alkalmazásban vehesse feleségül a szeretett leányt. A főhadnagy Austerlitz Sándor olajgyárában nyert volna könyvelői alkalmazást, de ugyanazon napon, amelyen a reservállományba való áthelyezés a katonai rendeletek lapjában közölve lett, Friedmann Salamon letette lánya részére a szükséges kauciót. Ekként a szép és kacér leány Boldoghy fő­hadnagy felesége lett. A házasság előzményei romantikus mezt kölcsönöztek s ebből eredt a roppant érdeklődés, a mely a fiatal pár eljegyzését és esküvőjét kisérte. Július hó 4-én tartatott meg az esküvőt mit a „Fehér hajó“szállodában Vörös Jancsi zenéje mellett nagy lagzi követett. A fiatal pár rövid ideig volt itthon, mert a gyakorlatok Boldoghyt Új-Szőnybe vezényelték. Innen érkezett ma a megdöbbentő hír, hogy Boldoghy ma éjjel agyonlőtte feleségét és önmagát. Szájról-szájra járt a szörnyű hír. A merre csak ment az ember, mindenütt erről kérdezték. S a tragikus eset csakugyan megtörtént. Ma nyolc hete léptek közös elhatározással az oltár elé, reménykedve, hogy a boldogság kiapadhatatlan forrását lelik föl s ma virradóra közös elhatá­rozással megszűntek élni. Az esetről a helyszínéről nyert értesüléseink alapján a következőket közölhetjük: Boldoghyné Friedmann Berta Jolán komáromi időzése alatt csakhamar a város ünnepelt hölgye lett, szépsége udvart csoportosított köréje. Víg életet élt, látszólag gondtalanul. Mindenütt jelen volt és senkinek eszébe nem jutott volna, hogy az életvidor szép asszony valamikor saját jószántából váljék meg életétől. Lehettek a fiatal asszonynak hibái, de férje, nagyon szerette s minden gyengeségét elnézte. Tegnap este a házaspár a szőnyi vasúti vendéglőben vacsoráit. Vacsora közben Boldoghyné egyszerre csak a mellette ült szolgálattevő vasúti hivatalnokhoz fordult s kézimunkakosarát felnyitva, 8 drb revolvergolyóra mutatott és azt kérdezte: „Mit gondol, elég volna-e ez életünk kioltására?“ „Már hogyne !“ felelt a hivatalnok. Boldoghy pedig nevetve dorgálta, hogy hogy tud ilyen dolgokról gondolkozni és kérdezősködni. Elhallgatott a fiatal asszony, de melanekolikus hangulatából nem tudott kibontakozni. Kevéssel utóbb kart karba öltve indultak útnak ujszőnyi lakásukra, utközben a fiatal aszszony fejét férje vállára hajtotta és így mentek, míg csak a pályaudvarból látni lehetett őket. Hajnalba pedig bekövetkezett a tragédia, melynek megfejtésén még sokáig törhetjük a fejünket. Mikor a gyilkosságot és öngyilkosságot észrevették, a fiatal pár halva volt. A z asszonyt három golyólövés ölte meg. Az ágyban feküdt, mikor férje agyonlőtte. A gyilkosság után Boldoghy főhadnagy egy lövéssel a saját életét oltotta ki. A lövés után az ágyra dőlt, keresztben meghalt ifjú feleségére s a kezében szorított revolver belenyomódott a szalmazsákon keresztül az ágydeszkák közé. A lövések azonnal véget vetettek a fiatal pár életének. A mellékkörülmények kétségtelenné teszik, hogy az asszony bírta rá férjét, a ki különben az utóbbi napokban nem volt rendes s tiszta lelkiállapotban és kedélyhangulatban, a végzetes cselekedet elkövetésére. Hogy azonban minő indok érlelte meg az asszonyban a gondolatot s elhatározást, ez ma még rejtély. Talán inkább kimagyarázható volna, ha a férjtől eredt volna az elhatározás. De Boldoghyné elkészült a halálra, bizonyítja ezt a 8 drb golyón kívül az is, hogy leveleket hagyott hátra Kahlen őrnagynak és Fogarassy ezredorvosnak s többeknek. A levelek tartalma ismeretlen. Talán a levelek világot vetnek a homályra. Értesülésünk szerint Boldoghy a legközelebb két heti szabadságot kapott volna, hogy ezen idő alatt más ezredbe való áthelyeztetését kérje. Ez a körülmény, meg az anyagi gondok is elősegíthették tervük megérlelését. A főhadnagy holttestét d. e. 10 órakor Komáromba, a várba átszállították, a hol felboncolták. A fiatal asszony boncolását Ujszőnyben vé­gezték. Temetésük holnap délután lesz. A végzetes cselekedet indító oka talán meg sokáig rejtély marad, vagy rejtélynek kell maradnia. Egy életerős, fiatal házaspár boldog jö­vője (semmisült meg azon négy golyólövéssel, melyből három a szép asszony szívét érte, egy pedig a férjéét. Legyen meg sírjukban, a mit hiában kerestek és hasztalan reméltek a földön, nyugalom és béke. Boldoghy Aurél főhadnagy eperjesi magyar nemesi család ivadéka és egyetlen férfisarja. Szerény, szorgalmas tagja volt a tiszti karnak s hosszabb időn át buzgó tisztje a hadkiegészítő parancsnokságnak. Friedmann Salamon ma csendes rezignációval, de irtózatos lelki szenvedéssel fogadta a tragédia távirati hírét, de el volt készülve ezen megoldásra. Az agg ember különben az utóbbi időben úgy beszélt leányáról, mint a ki reá nézve meghalt, mert vallásából kitért. Elképzelhető, mily iszonyú lelkiállapot gyö­törte ma, midőn értesült, hogy lánya most már igazán meghalt.  Mint értesülünk, átutazott a szörnyű eset színhelyére.

Győri Közlöny 1891. augusztus 30.

Megj.: a cikkben említett két tiszt Ernst Kahlen őrnagy, a 19. gyalogezred IV. zászlóaljának parancsnoka, valamint Dr. fogarasi Fogarassy Viktor, aki a 12. gyalogezredben szolgált, de az események idején még csak főorvos (főhadnagy) volt, és nem ezredorvos (százados). 

Szerelmi dráma Komáromban.

— Saját tudósítónktól. —
Komárom, augusztus 29.
Boldogi Aurél cs. és kir. főhadnagy ma virradóra, éjjel egy órakor ujszőnyi lakásán agyonlőtte nejét, azután önmagát. Ennek a véres tragédiának részleteiről, valószínű okairól beszél most izgatottan egész Komárom és a mennyiben Boldogi főhadnagy évek során át Győrött állomásozott s nejét — Friedmann győri orvos leányát — ott vette el : Győr városa is.
Regényes házasság volt az övék.
Boldogi főhadnagy évekig volt szerelmes a szép Friedmann Bertába, a ki érzelmeit titkon szintén viszonozta.
Az öreg Friedmann Salamon, egy buzgó ortodox izr. orvos, azonban hallani sem akart arról, hogy az ő leányát keresztény ember, császári és királyi főhadnagy vegye nőül.
Igen gazdag ember lévén, meg volt győződve, hogy a főhadnagy az ö vagyonára számít. Kereken kijelenté, hogy nem adja oda a lányát.
A szerelmesek azonban kitartók voltak, plátói viszonyuk dacolt az idővel s éveken át alig lehetett látni a komoly, magánykedvelő főhadnagyot más helyen sétálni, mint abban az egy utcában, az ő ablakai alatt.
Mikor a leány atyja kijelenté, hogy ám vegye el a lányát, de ö nem ad egy krajcárt sem vele s a kauciót sem teszi le, nem habozott a szerelmes főhadnagy, leköszönt rangjáról s egy szerény kis hivatalt szerzett magának.
Ez megdöbbentette az apát, beleegyezett most már a házasságba, kauciót is tett s a főhadnagy kegyelemből előbbi rangját visszanyerte.
Menyasszonya a zsidó vallásról áttért a luteránus hitre s az esküvőt egész város rokonszenves érdeklődése mellett nagy fénnyel tartották meg. A két régi szerelmes boldog pár.
Ez két hónappal ezelőtt történt s ma a két szerelmes külön vált megint a halálban.
Okát — ki tudná ?
Ólompecsétet ütött mind a két szívre a gyilkos revolver s csak a sejtelmeknek hagyott üreget fenn a lövés csatornája.
Esküvő után nemsokára áthelyezték Boldogi főhadnagyot Komáromba, ebbe a katonatisztektől ragyogó városba.
Boldoginé gyönyörű asszony volt s így udvarlója a bajtársak között akadt elég. Természete vígságra hajlott, míg férje komoly, csendes ember volt, a kit izgatottá tett a zaj s nem találta magát otthon a pezsgő társaságban.
És ekként ellenkező végletek felé fejlődött a két házastárs lelkének alaphangulata, az asszonynak uj és tetszetős volt a kör a melybe jutott, a férfinak meg úgy tűnt fel, hogy nem a régi már az ő imádott neje.
A hadgyakorlatok Tata vidékére szólították el a férjet. Onnan csütörtökön este hirtelen hazajött; nejét nem találta otthon, Tatára ment át egy ismerőssel.
Reggel a főhadnagy vásárolt Komáromban egy bulldogg-revolvert, tizenkét patront, elment Tatára, meghozta a nejét.
Éjjel három órakor felverte a községházát az a szőnyi háztulajdonos, a kinek házában Boldogi főhadnagyék laktak s jelenté, hogy a főhadnagy szobájából éjjel 1 órakor tompa lövés zaját hallotta át s a lövés után néhány percig kínos, végül elhaló jajgatást. Azonnal a helyszínére siettek és felfeszítették az ajtót.
Az ágyon feküdt az asszony, díszes hálóöltözetben, arca nyugodt volt, mintha aludnék. Bal mellén három fekete kis seb mutatta, hogy hol tört utat magának a szívbe a férj golyója.
A főhadnagy az ágy előtt feküdt, arccal a földre borulva; mellette a revolver, melyből négy lövés hiányzott. Szíve volt átlőve szintén, egy golyóval.
Ezt a lövést hallották meg a házbeliek. Az első hármat nem, azok szoros közelből történhettek, a mit az is bizonyít, hogy a holttestek nem voltak véresek.
Az asztalon tizenkét levél feküdt, rokonokhoz és jóbarátokhoz intézve, Egyikben, mely a boldogtalan főhadnagy egy tiszttársának volt címezve. Kívülről megtapinthatólag egy karperec s egy köves gyűrű volt zárva.
A főhadnagy valószínűleg álom közben ölte meg nejét; erre vall az arc nyugalma, a test fekvése.
Egyik levélben azt írja különben, hogy közös megegyezéssel halnak meg. Az okot elhallgatja.
A komáromi hadbíróság részéről korán reggel megtörtént a helyszíni szemle s a főhadnagy holttestét átszállították a komáromi katonai kórházba. A nő holtteste ott maradt a lakáson, melyet lepecsételtek.
Még reggel táviratoztak a nő Győrött lakó atyjának, a nap folyamán azonban még senki nem jelentkezett.
A főhadnagyot ma boncolják. Holnap temetik mindkettőjüket, egyiket a komáromi, a másikat a szőnyi temetőbe. Iszonyú válóper folyt le négy fal között azon az éjszakán!  

Budapesti Hírlap 1891. augusztus 30. 

(Egy fiatal házaspár tragédiája.) 

Komáromból megdöbbentő családi tragédia hírét veszszük. A szűkszavú jelentés csak ennyit mond: Boldoghy főhadnagy az Estei Ferenc Ferdinánd főherceg nevét viselő 19-ik gyalogezredben, ma éjjel Szőnyön előbb gyönyörű szépségű fiatal nejét, kivel csak néhány hó előtt kelt egybe, azután pedig magát revolverrel agyonlőtte. A tett állítólagos oka féltékenység. 
Győri levelezőnktől az esti órákban a következő részletesebb tudósítást kaptuk: A délelőtti órákban villámgyorsan terjedt el városunkban ama megdöbbentő hír, hogy Boldoghy Aurél közös hadseregbeli főhadnagy az éjjel Ó-Szőnyben, hol ő ez idő szerint hadgyakorlatra van bevonulva, lelőtte nejét: Boldoghyné szül. Friedmann Berta Jolán asszonyt, Friedmann Salamon gazdag helybeli orvosnak leányát, majd maga ellen fordítva a fegyvert, öngyilkossá lett. A férj derék katona, jó barát volt, szörnyű hosszas küzdelem után kapta meg nejét, ki a győri hölgyvilágnak egyik ritka szépsége volt, s ki, hogy imádottjáé lehessen, a keresztségben kapta a Jolán nevet. Csak pár héttel ezelőtt volt a fiatal párnak esküvője a helybeli ev. templomban, a hol Psó Vince lelkész eskettette meg a fiatalokat — s most már, oly felette korán, mindketten a ravatalon pihennek. Hogy mik voltak e szörnyű lettnek rugói, csak sejteni sem lehet. A férj és nő megoldták a társadalmi problémák legkényesebbikét: az első megküzd az előítéletek özönével, az utóbbi vallást cserél, hogy szíve választottjáé lehessen; egyesültek az — oltár előtt, s most egyesültek a — halálban ....  

Pesti Hírlap, 1891. augusztus 30

(A komáromi szerelmi dráma) áldozatait, Boldogi Aurél főhadnagyot és szép feleségét holnap temetik. Levelezőnk telegrafálja, hogy az asszony apja, az öreg Friedman Salamon, ma Győrből Komáromba érkezett, leánya holttestét kiszállíttatta az evangélikus temető halottas házába, rendezett számára egy 200 frtos temetést, azután hazautazott. A temetésen nem lesz jelen. A nő teste kinn marad holnap délutánig a halottas házban. Akkor kísérik ki a temetőbe bajtársai Boldogi főhadnagyot. Mikor sírba teszik, odahozzák a sírhoz a feleségét s együtt, egy sírba temetik el őket. Bár a valószínűség sokban ellene szól, a hátrahagyott 12 levél egyike — mint már említettük — azt bizonyítja, hogy Boldogi és neje közös akarattal haltak meg. A levelet mindketten aláírták; ez a végrendeletük pénzükről és ékszereikről. Hogy közös egyetértéssel halt meg a fiatal pár, e mellett bizonyít a következő epizód is : Az öngyilkosság estéjén a házaspár a szőnyi vasúti vendéglőben vacsoráit. Vacsora közben Boldoginé egyszerre csak a mellette ült szolgálattevő vasúti hivatalnokhoz fordult s kézimunkakosarát felnyitva, 8 drb revolvergolyóra mutatott és azt kérdezte : „Mit gondol, elég volna-e ez életünk kioltására ?“ — „Már hogyne !“ felelt a hivatalnok. Boldogi pedig nevetve dorgálta az asszonyt, hogy hogy tud ilyen dolgokról gondolkozni és kérdezősködni. 

Budapesti Hírlap 1891. augusztus 31

Egy fiatal házaspár tragédiája. 

Szombat óta még mindig nem lehet másról hallani, mint Boldoghy Aurél főhadnagy és felesége, Friedmann Berta Jolán tragikus haláláról. A temetés hétfőn ment végbe nagy pompával, roppant közönség kíváncsi és kevesek fájdalmas részvéte mellett Komáromban. Katonai díszruhában a férfit és mennyasszonyi ruhában temették a fiatal aszszonyt. Ravatalaikat néhány gyönyörű köszörű borította, nem hiányzott a megható szép gyászbeszéd és ezzel a tragédia be van fejezve. De nem szűnnek meg a találgatások, mindenki a rejtélyt kívánja megfejteni. Mellőzünk ezúttal minden verziót és alapos értesüléseinkből mondunk el néhány elmondhatót. A fiatal pár több levelet hagyott hátra, és pedig néhányat előbb a férfi, azután a feleség irt alá. A Fogarassy ezredorvoshoz intézett levélben a férfi meleg hangon vesz búcsút barátjától és felkéri, hogy együttes végső intézkedé­süket foganatosítsa. Hátrahagytak 1500 frtos takarékpénztári könyvet s 102 frt készpénzt. Ebből 600 frtot „Boldoghy-alapítvány“ címen a győri ág. evang. hitközség részére hagytak, hogy annak kamatait évente egy szegény fiú vagy leány kapja. Továbbá 200 —200 frtot a győri nőipar - egyletnek, jótékony nő-egyletnek és Szt.-Erzsébet egyletnek. Az ékszereket és ruhákat a fiatal aszszony barátnőinek hagyta emlékül. A levelet Boldoghy főhadnagy Tatán kezdte írni és UjSzőnyben fejezte be. A levél után az asszony aláírásával következik néhány sor, a melyben a kedves doktorkának megköszöni sok szívességét és kijelenti, hogy a fenti rendelkezéseket férje az ő tudtával és diktálása után írta, mert ő annyira izgatott, hogy ennyit nem volna képes írni. Kahlen őrnagynak a fiatal asszony irt, szintúgy Tóth Mari úrnőnek, a kinek levele azonban a postán elveszett. Boldoghy Auszterlitz Sándornak és Kintisch Istvánnak irt. Irt továbbá egy rövid levelet, Horváth Mariska kisasszonynak, a melyben kéri, hogy fogadja el az egyik általa festett képet emlékül. A levelek többje Tatán van megkezdve. A főhadnagy egy rövid levelet hagyott hátra tiszti szolgájának és ebben meghagyja neki, hogy „az Író­ asztala fölött lévő képet — a felesége arcképét — vegye le és küldje el Kintisch Istvánné úrnő ő nagyságának. Reméltem — végzi levelét — lesz annyi sütni valója, hogy a csomaghoz szállítólevelet vesz”. Úgy a férfin, mint feleségén az utóbbi napokban rendkívül izgatottság volt észrevehető. Olyan zavart magaviseletük volt, hogy elmezavartól lehetett tartani. A végzetes cselekedet előtti napon Boldoghyné a gyógyszerésztől, a kinek házában laktak, álomport kért. Az orvos csillapítót irt neki s azt az asszony mind egyszerre megitta. Mégis nem aludhatott el tőle, mert a gyilkosság, illetve öngyilkosság éjfélutáni 2 ½ órakor történt. Annyi már meg van állapítva, hogy anyagi gondok is gyötörték a fiatal párt. Nem volt reményük, hogy a megrendelt ruhákat és bútorokat egyszerre kifizessék és a fiatal asszony napról-napra mind türelmetlenebbül kérdezőskö­dött levél után, mert pénzt vagy legalább ígéretet remélt hazulról kapni. Az öngyilkosságra különben mindkettőnek volt hajlandósága s házasságuk első napjaiban egymást féltették tőle. Boldoghy és feleségének hagyatékát most leltározza a rendőrség a főhadnagy volt Opitz utcai lakásán. A hátrahagyott dolgok értéke több száz frtot meghalad. A leltározást Tóth Dezső rendőrhadnagy végzi. A hagyatékban sok kép van Boldoghytól, aki igaz műkedvelő festő volt. A temetés hétfőn délután - mint már írtuk — nagy pompával ment végbe. Az elhunyt pár sok győri ismerőse megjelent, a családtagok kö­zül azonban senki sem volt ott. Azok otthon siratták a szerencsétlen fiatal párt. 

Győri Közlöny 1891 szeptember 3.