törvényt amellyel megalakult a magyar királyi Csendőrség. A szervezet 1882. január 1-el kezdte meg működését. Az évforduló alkalmából ez a bejegyzés a testület komáromi vonatkozásairól szól 1888 és 1918 között. Elsősorban szervezeti jellegű adatközlésről van szó, a magyar királyi Csendőrség zsebkönyve című, évente megjelenő kiadvány adatai alapján, melyet a Honvédségi Közlöny információival egészítettem ki. Az 1882-1888 közti időszakról sajnos nincsenek adataim, ugyanis a zsebkönyv csak 1887-től jelent meg, de csak a második évfolyamtól szerepeltek benne név szerint az őrsparancsnokok.
Komárom a pozsonyi székhelyű V. csendőrkerület területéhez tartozott, ezen belül a szervezet és az alárendeltség több alkalommal megváltozott - ezt igyekeztem írásomban is lekövetni.
Fontos megjegyezni, hogy a csendőrség alapvetően a vidék rendjének fenntartását végezte - Komárom szabad királyi városnak saját rendőrsége volt, a város területén belül elsősorban ők voltak az illetékesek.
1887-ben az Esztergomban székelő 4. csendőrszárny 1. szakasza alá tartozott a komáromi csendőrőrs, a szakaszparancsnokság ugyancsak Esztergomban működött, Muskó Pál csendőr hadnagy vezetésével.
1888-ban Vogel József őrmester vezette a komáromi, 108-as számú csendőrőrsöt, amelynek állományába 6 csendőr tartozott.
1889-1891 között Balogh Lajos címzetes őrmester volt az őrsparancsnok, 1891-től az őrs a 118-as számot viselte.
1891-ben Baloghot Osvald János címzetes őrmester váltotta, ő 1895-ig volt őrsparancsnok.
1893-ban az ácsi 121-es csendőrőrs átköltözött Újszőnybe, itt Márton Ignác őrsvezető volt a parancsnok, 5 fő volt az őrs létszáma.
1895-ben átszervezték a csendőrkerületet: a korábbi kettő helyett négy szakaszt alakítottak, Komáromba a 4. szárny 4. szakasza került, Lázár Jenő hadnagy vezetésével. A szakasz alárendeltségébe a következő őrsök tartoztak:
Komárom (118), Gúta (119), Nemesócsa (120), Újszőny (121), Nagyigmánd (122), Kisbér (123), Környe (161), Tarján (124), Tata (125). A komáromi örs élére Földi Pál őrmester került, a létszámot pedig 8 főre emelték. Újszőnyben Hideg József őrsvezető lett a parancsnok, itt továbbra is 5 fő teljesített szolgálatot.
1898-ban újabb átszervezésre került sor: a Komárom a pozsonyi 1. szárny 3. szakaszának székhelye lett. Januárban Lázár hadnagyot Túrócszentmártonba helyezték át, helyére Rafain Imre főhadnagy érkezett Miaváról. Az őrsök új számozást kaptak, az újszőnyi örs visszaköltözött Ácsra. A komáromi 21-es őrsöt Szladek Mihály címzetes őrmester vette át. A komáromi szakasz alárendeltségébe a következő őrsök tartoztak:
Komárom (21), Ógyalla (22), Udvard (23), Gúta (24), Nemesócsa (25), Ács (26), Nagyigmánd (27), Kisbér (28), Környe (29), Tarján (30), Tata (31)
1900-tól a komáromi szakasz új őrssel egészült ki, Felsőgallán, amely a 176-os számot kapta. Ide Szladek Mihály került őrsparancsnoknak, Komáromba pedig visszatért Földi Pál őrmester. Júliusban Rafain főhadnagyot Szombathelyre vezényelték, helyébe Kukányi István hadnagy érkezett a körmendi szakaszparancsnokságról.
1901-ben Földi Pált Leitner Frigyes őrmester váltotta. Leitner őrmestert 1899-ban Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki, amiért saját élete kockáztatásával megmentett egy gyermeket a tűzhaláltól.
1902 április 5-én Kukányi István hadnagy, a komáromi csendőrszakasz 27 esztendős parancsnoka elhunyt. Helyét Szopkó Győző hadapródtiszthelyettes töltötte be, akit május 1-el hadnaggyá léptettek elő. Neki ez volt az első parancsnoki beosztása.
1904-ben Leitner Frigyes őrmestert járásőrmesterré nevezték ki a korponádi csendőrőrsre, Komáromban Radványi Mihály címzetes őrmester lett az őrsparancsnok. A komáromi őrs is járásőrmesteri állomás lett, a létszám pedig 6 főre csökkent.
1905-ben a az őrsöket ismét átszámozták. Erre azért volt szükség, mivel a egyes őrsöket áthelyeztek, illetve új őrhelyeket is állítottak fel. Komárom a 24-es számot kapta. Radványi járásőrmester lett, és Vágújhelyre került őrsparancsnoknak.
A komáromi szakasz őrsei a ekkor a következők voltak:
Komárom (24), Nemesócsa (25), Gúta (26), Nagymegyer (27), Nagyigmánd (28), Ács (29), Kisbér (30) Környe (31), Tata (32), Tarján (33), Tatabány (34) , Ógyalla (35), Udvard (36), Perbete (felállítás alatt)
Radványi Mihály helyébe Albert János őrmester került, aki 1906 március 1-el járásőrmesterré lépett elő.
1907-ben Szopkó hadnagyot áthelyezték a VIII. csendőrkerülethez Debrecenbe, segédtiszti beosztásba. Helyére Szederkényi Elek hadnagy érkezett, aki előtte a II. csendőrkerület 1. szakaszának parancsnoka volt Temesváron. Az őrsöket újfent átszámozták: Komárom a 130-as számot kapta, a szakasz egy új őrsöt kapott a meglévőkhöz, Oroszlányban. A komáromi őrs 7 fős létszámmal működött. A szakasz innentől az esztergomi 4. szárny 3. szakasza lett.
1908-ban újabb átszámozást hajtottak végre, Komárom a 141-es számot kapta.
1909-ben Mészáros Iván főhadnagy vette át a szakaszparancsnoki teendőket.
1911-ben Mészárost kétegyházi Kirileszku György főhadnagy váltotta a szakasz élén, Albert járásőrmestert pedig a VI. csendőrkerületbe helyzték át. Őt Thurzó Vilmos járásőrmester váltotta.
1912 július 1-el Kirileszku főhadnagyot Petrozsénybe helyezték, a szakaszparancsnokságot ideiglenesen verebélyi Marsó Pál zászlós vette át.
1913-tól az esztergomi 4. szárny újra két szakasszal működött tovább, a komáromi a 2-es számot kapta, az őrs számát 120-asra módosították. Május 1-es Marsó zászlóst Zsolnára helyezték, beosztását Seidler András (Endre) hadnagy vette át. Seidler korábban Sepsiszentgyörgyön volt szakaszparancsnok.
1914-től a komáromi őrsöt 122-es számmal jelölték. Thurzó járásőrmester rokkantként leszerelt és Tanyon telepedett le. Az őrs élére Banos György járásőrmester került.
Innentől 1918-ig sem a szakasz, sem az őrs vezetésében nem történt változás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése