A Nagy Háború hősi halottja: Fabriczius Dániel

Lengyel Ákos barátom hívta fel a figyelmemet erre az I. világháborús hadisírra, amely az észak-komáromi temetőben található. 

A míves kialakítású síremléken eredetileg az ott nyugvó katona arcképe is látható volt, a porcelénkép mára azonban kivehetetlenné fakult. A sírfelirat azonban még szerencsére olvasható, szövege a következő: 

Képeslap 11.: Újvidékre címezve

A most bemutatott képeslap annyiban rendhagyó, hogy a cs. és kir. 6. vártüzér ezred egyik
szerb anyanyelvű katonája küldte haza Ujvidékre 1915 májusában. A címzés magyar nyelvű, csupán az üzenet íródott szerbül. A címzett egy bizonyos Romanovity Szava nevű ujvidéki asztalosmester, akinek frissen bevonult fia küldött képeslapot Komáromból. 

Maga a szöveg eléggé általánosnak mondható, magyar fordításban így hangzik: 

"Kedves apa! Megérkeztem a rendeltetési helyemre és felöltöttem az egyenruhát. Eddig egészséges és jól vagyok, 6-7 vagyunk újvidékiek. A ruhám összecsomagolom, és elküldöm. Üdvözlöm a testvéreim."

Komárom evangélikus hősi halottai az I. világháborúban

A 20. század elején Komáromban az evangélikus egyházé volt a legkisebb gyülekezet (a
görög katolikus és ortodox felekezetek csak szórványként voltak jelen). Az utolsó, 1910-es népszámláláson 728 fő vallotta magát evangélikusnak. A 700 fősre tehető közösség 13 tagja esett el az I. világháború során, legalábbis ennyi név szerepel az észak-komáromi evangélikus templomban található emlékművön. Az emléktábla felavatásáról eddig nem sikerült közelebbi adatokat találnom, de minden bizonnyal az 1920-as években kerülhetett rá sor. A felvésett nevek mellett rendfokozat és a halál éve szerepel. 

Mérföldkövek - tanulmányok

Az észak-komáromi Duna Menti Múzeuma minden évben megrendezi a Mérföldkövek nevű konferenciát, többnyire helyi vonatkozású témákkal. Az anyagi lehetőségek függvényében az előadásokból születő tanulmányokat kötetben is megjelentetik. A 2015 és 2017 közt megrendezett konferenciák előadásait tartalmazó kötet már korábban megjelent, azonban a Pro Museum Egyesület jóvoltából mostantól ezek digitális formában is elérhetőek. 

A kötet anyagából most két saját tanulmányomat szeretném az olvasók figyelmébe ajánlani: 

Bálint Ferenc: Komárom veszteségei a Nagy Háborúban. (2015)

Bálint Ferenc: Elfeledett komáromi háborús emlékművek. (2017)

Nyugdíjasok

1906-ban jelent meg először Az osztrák-magyar hadsereg nyugállományú tisztjeinek sematizmusa

című kiadvány. A hivatalos adatok alapján szerkesztett, ámde magában nem hivatalos periodika a közös hadsereg, a haditengerészet, a Landwehr, valamint a cs. kir. csendőrség nyugállományú és szolgálaton kívüli tisztjeit és tisztviselőit tartalmazta. A neveket rendfokozat szerint csoportosítva közölte, a nyugdíj vagy a kilépés időpontjával, a kitüntetésekkel és a lakhellyel együtt. A későbbi számok már a születési évet is közölték, továbbá azt is, hogy az illető mely háborúkban vett részt. Sok személynél a pontos lakcímet is feltüntették. Az első kiadást még öt kötet követte 1908-ban, 1910-ben, 1911-ben, 1913-ban és 1914-ben. A szerkesztő Dr. Jaro Parall tartalékos százados volt, a kiadó Grazban működött. A nyugállományúak sematizmusa értékes forrás a korszakkal foglalkozó kutatók számára. A megjelent számok online kereshetőek ITT.

Ebben a bejegyzésben azokat a személyeket válogattam ki az utolsó, 1914-es kiadványból, akik Komáromban éltek. 

A cs. és kir. 6. vártüzérezred

Az I. világháború előtt a tágabb értelemben vett komáromi alakulatok egyike a 6. vártüzérezred volt. Ezt az egységet szeretném most röviden bemutatni.

Az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének tüzérségét két fő csapatnem: a tábori (Feldartillerie) és a vártüzérség (Festungsartillerie) alkotta. Utóbbi - mint a neve is mutatja - főként a várak, erődök lövegállományának kiszolgálását végezte, de nem csupán védelmi, hanem támadó jellegű feladatköre is volt. A vártüzérek kezelték ugyanis a nagy űrméretű lövegeket, mozsarakat is, amelyeket ostromok és tüzérségi előkészítések folyamán használtak. Mivel a nehéz löveganyag üzemeltetése, karbantartása és mozgatása meglehetősen összetett feladat volt, a vártüzér alakulatok legénysége alapos műszaki képzésben részesült. 

Komáromi vár- és nehéztüzér emlékmű terv

A Katonaújság című folyóirat 2014/1-es számában jelent meg egy írásom a fenti címmel. Most ezt a cikket a HK Hermanos Kiadó jóvoltából teljes terjedelmében közzé tehetem itt a blogon. A jegyzetek sajnos terjedelmi okok miatt nem kerülhettek be az újságba, ezeket itt most mellékelem a szöveghez.