Fénykép 32.: A Bergmayer család

Itt a blogon sokszor lehet szomorú témákról olvasni, hiszen az írások túlnyomó része háborúról, hősi halálról szól.

A mostani kicsit más, békebeli történet. De sok szempontból szomorúbb, mint az eddigiek.

Egy szép családi csoportkép Wittmann Nándor műtermében anya, apa és egy néhány hónapos csecsemő, pólyában. Felirat, információ nincs.

Portré 5.: Magos József, a raktártiszt

Magos József 1855. november 8-án született a vajdasági Torontálalmás településen. 

1869-1872 között a Fehértemplomon működő császári-királyi határőriskola (k.k. Militär-Grenzschule) növendéke volt, innen 1872 végén tizedesként lépett be a cs. és kir. 29. (Thun-Hohenstein táborszernagy) gyalogezredbe. 1875-ben beiskolázták a budapesti hadapródiskolára, amint nagyon jó eredménnyel végezett el, így 1878. november 1-el hadnaggyá nevezték ki a cs. és kir. 29. (Scudier tábornagy) gyalogezredhez, amely ekkoriban éppen Komáromban állomásozott. 

Fénykép 17.: Katonai tisztviselő

A mai bejegyzésben egy osztrák-magyar katonai tisztviselő fényképét szeretném bemutatni. De mi is az a katonai tisztviselő?

A katonai tisztviselők (németül: Militärbeamten) alatt összefoglalóan azt a személyzetet  értjük, amely a hadsereg működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges hivatali munkát, illetve (nem közvetlenül katonai jellegű) technikai háttérfeladatok irányítását végezte.

A katonaállományú tisztikar, a lelkészek, hadbírák, katonaorvosok, valamint gazdászati tisztek mellett a tisztviselők is igen jelentékeny létszámú csoportot képeztek, amelyet számos szakágra osztottak fel. A teljesség igénye nélkül ide tartoztak a gyógyszerészek, az állatorvosok, az élelmezők, a térképészek, a vívómesterek, valamint különféle szertárakban szolgálatot teljesítő tisztviselők is. A szakágakhoz tartoztak továbbá altiszti jellegű, rangosztályba nem sorolt havidíjasok is, valamint legénységi segédszemélyzet.

Fénykép 9.: Tüzér kimenőn

A kép Wittmann Nándor Nádor utcai műtermében készült, a görögkeleti templom udvarában. A felvételen egy fiatal közös hadseregbeli tüzér látható. Waffenrockjának gombjain kivehető a tüzérjelvény, ebből tudni lehet, hogy a fénykép 1908 után készült, ezt megelőzően az osztrák-magyar tüzérek ugyanis alakulatszámmal ellátott gombokat hordtak. Mellén tüzér ügyességi jelvényt  visel, amelyet egy szakmai vizsga letételével lehetett kiérdemelni. A jelvényhez sípzsinór csatlakozik, a végén síp függ. Figyelemre méltó, hogy mind a derékszíj, mind a csat tükörfényes. Az osztrák-magyar hadseregben szolgáló Tömörkény István egyik novellájában így emlékezett meg a derékszíj tisztításáról: 

Portré 1.: Hegedűs József szanitéckatona

Egy új rovatot indítok ma el, portré címmel. Ebben a sorozatban olyan fotók lesznek láthatók, ahol a képen szereplő katona személye és élettörténete ismert. 

Az alább bemutatott kép jobb szélén Hegedűs József látható két bajtársa társaságában. Hegedűs 1869-ben született a Győr vármegyei Pinnyéden, amely ma már Győr város részét képezi. A Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézet 1889-ben végezte el, valószínűleg rögtön ezután be is vonult sorkatonai szolgálatra. A Komáromban készült felvétel tanúsága szerint Hegedűs József szanitéckatonaként szolgált. A városban működött a 18. számú helyőrségi kórház, az intézmény működtetését itt is egy az egészségügyi csapat (Sanitäts-Truppe) egyik különítménye végezte, ebben az időszakban Otto Steyrer 2. osztályú százados vezetése alatt. Azt ugyan nem ismerem, hogy milyen elvek szerint válogatták ehhez  a csapatnemhez az újoncokat, de azt feltételezhetjük, hogy Hegedűs iskolai végezettségének volt köze a dologhoz. Ami viszont feltűnő, hogy egyenruháján nem látható az egyéves önkéntesek paszománya, tehát minden bizonnyal leszolgálta mind a három esztendőt, pedig tanult emberként jogosult lett volna az önkéntesi évre.

Fénykép 3. Vadászhadnagy

Ezen a felvételen az osztrák-magyar hadsereg egyik tábori vadász zászlóaljának hadnagyát láthatjuk. Mellén az 1898-ban, Ferenc József uralkodásának 50. évfordulójára alapított emlékérmet viseli, a fegyveres erők vörös színű szalagján. Kimenő öltözetben örökíttete meg magát, fűzölddel hajtókázott csukaszürke waffenrockjához fekete pantallót és fekete tiszti sapkát öltött. A sapkára tűzött jelvényből szerencsére egyértelműen beazonosíthatjuk az alakulatát, a cs. és kir. 19. (magyar) vadászzászlóaljat (Ungarisches Feldjägerbataillon Nr.19).

Az 1849-es alapítású alakulat hadkiegészítési központja 1897-ben Komárom lett, legénységét Nyitra és Komárom vármegye férfilakossága adta. A zászlóaljnak csak a pótkerete állomásozott a városban, az egység a kép készítésének idején Pozsonyban tartózkodott.

A kép hátulján kézzel írt keltezés olvasható: Komárom, 1900. V./10. (szombat). Sajnos név nem került dátum mellé, de az írásmódból valószínűnek tűnik, hogy a képen látható tiszt magyar anyanyelvű volt.

Végezetül essék néhány szó a fényképészről is: ifj. Wittmann Nándor műterme Nádor utcában, az úgynevezett Ráctemplom  udvarában működött 1877 és 1920 között. Igazi fényképészcsaládba tartozott, hiszen édesapja id. Wittmann Nándor is fényképészként dolgozott a városban, sőt két lánytestvére is ezt a szakmát választotta. Ifj. Wittmann halála után  a templom udvarán felépített műteremben 1948-ig folytatódott a fotózás.