világháború végén, a Komárom környéki harcokban haltak hősi halált. Közülük hárman, név szerint Franz Marass, Johann Stiglmayr és Josef Kaltenbrunner ugyanazon a napon, január 7-én estek el, pontosan 80 évvel ezelőtt. A környéken zajlott harcok részletes történetét sajnos nem ismerem, de feltűnő hogy valamennyi katona osztrák területről származik, tehát a januárban itt bevetett alakulatok valószínűleg nagyobbrészt ausztriai kiegészítésűek volt.
2025. január 7., kedd
A II. világháború hősi halottja: Eduard Österreicher
világháború végén, a Komárom környéki harcokban haltak hősi halált. Közülük hárman, név szerint Franz Marass, Johann Stiglmayr és Josef Kaltenbrunner ugyanazon a napon, január 7-én estek el, pontosan 80 évvel ezelőtt. A környéken zajlott harcok részletes történetét sajnos nem ismerem, de feltűnő hogy valamennyi katona osztrák területről származik, tehát a januárban itt bevetett alakulatok valószínűleg nagyobbrészt ausztriai kiegészítésűek volt.
2024. szeptember 3., kedd
Képeslap 12: Belsővár kantin
2024. május 11., szombat
Komárom 1940
Egy kedves kutatótárs nemrégiben egy érdekes dokumentumra hívta fel a figyelmemet: a Magyar Nemzeti Levéltár jóvoltából digitálisan kutathatóvá vált egy jegyzék, amely a m. kir. székesfehérvári honvéd hadtest parancsnokság alárendeltségébe tartozó alakulatok adatait tartalmazza.
A gépelt táblázatban az alakulat neve mellett az elhelyezése, illetve a parancsnok neve szerepel, az 1940-es állapotnak megfelelően. A jegyzék 128 katonai szervezet adatait közli, ebből 28 Komáromban települt. A mai bejegyzésben ezeket teszem közzé.
2023. szeptember 28., csütörtök
Trench art kulacspohár
A trench-art, avagy magyar nevén lövészárok-művészet az az alkotó tevékenység, amelyet
jellemzően háborús időkben katonák, hadifoglyok, időnként civilek végeznek. Ennek során jellemzően katonai tárgyakat, felszereléseket, vagy akár harctéri hulladékot alakítanak át dísz-, illetve emléktárggyá. A mai bejegyzés egy ilyen tárgyat mutat be.
Néhány éve a világhálón bukkant fel az alábbi képeken látható ivóalkalmatosság. Egy alumíniumból készült, 2,5 decis német kulacspohár, gyártójelzés nélkül. Egykori (valószinűleg nem az első) tulajdonosa egy magyar katona lehetett.
2022. március 30., szerda
Igazolvány 1945
Ma már viszonylag kevesen tudják, hogy Komáromban közvetlenül a háború után szűrőtábor működött. A főként osztrák és német területről hazaszállított hadifoglyokat és más személyeket a Csillagerődben őrizték, miközben igyekeztek közülük kiszűrni azokat, akiket a hatóságok felelősségre kívántak vonni. Elsősorban háborús bűnösökre vadásztak, de az SS, illetve a Nyilaskeresztes Párt tagjait is keresték. Mellettük természetesen több ezer más nyugatról hazatért személy is megfordult a táborban.
2022. január 7., péntek
A II. világháború hősi halottja: Josef Kaltenbrunner
Altmünster mezővároshoz tartozó Neukirchen faluban. Osztrák honfitársaihoz hasonlóan a II. világháború során ő is a német Heer kötelékében vett részt a II. világháborúban.
Háborús szolgálatnak részletei, alakulata nem ismertek, annyi bizonyos, hogy 1945. január 7-én, három nappal a 34. születésnapja után halt hősi halált a Komárom környéki harcokban. Ugyanezen a napon esett el két másik, osztrák származású német katona, Johann Stiglmayr és Franz Marass is, akikről már korábban megemlékeztem itt a blogon.
Josef Kaltebrunnert valószínűleg a dél-komáromi Hősi Temetőben hantolták el, számos bajtársával együtt. A temetőben nyugvó német katonákat 1998-ban a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség munkatársai exhumálták. A maradványokat a budaörsi magyar-német katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. Kaltenbrunner tizedest nem sikerült azonosítani a feltáráskor, de feltehetőleg azok között volt, akiket ismeretlenként temettek újra Budaörsön. Josef Kaltenbrunner emlékét a budaörsi temető emlékkönyve mellett a szülőfaluja templomkertjében felálltott háborús emlékmű is őrzi.
2020. június 19., péntek
A II. világháború hősi halottja: Franz Köck
2020. január 31., péntek
A II. világháború hősi halottja: Johann Stiglmayr
Johann Stiglmayr őrvezető (Gefreiter) 1925 január 31-én született a felső-ausztriai Rannán. Ez a pár házból álló törpefalu ma közigazgatásilag Peuerbach városkához tartozik.2019. október 27., vasárnap
Dokumentum: Igazoló bizottsági határozat Komárom 1945
Annak megállapítása végett, hogy magatartásuk sértette-e a magyar nép érdekeit, igazoló eljárás alá kell vonni a következő személyeket:
a) a honvédségnek tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos, szolgálatonkívüli viszonybeli és tartalékos tisztjeit, tisztviselőit és tiszthelyetteseit;
2019. március 31., vasárnap
Szovjet dokumentum
Igazolás
Kiadatott BEZNOSZJUK ALEKSZANDR vöröskatonának, azon alkalomból, hogy kitüntette magát a harcokban GYŐR és KOMÁROM elfoglalása során, a Szovjetunió marsallja, legfelsőbb katonai parancsnoka, Sztálin elvtárs 1945. március 28-án kelt 315. számú parancsával HÁLÁJÁT FEJEZI KI.EGYSÉG PARANCSNOKA: KARPUK gárda őrnagyTÖRZSFŐNÖK: PODOBIN őrnagy
2019. március 11., hétfő
Komáromi veteránok: Tarján Mihály
2018. december 24., hétfő
A II. világháború hősi halottja: Sebastian Hopfgartner
Sebastian Hopfgartner 1924. március 1-én született a bajorországi Öxing bei Grafingban (a település ma München része). A II. világháborúban kiérdemelte a 2. osztályú Vaskeresztet, valamint az Ezüst Sebesülési Jelvényt is (ezt 3-4 sebesülés után adományozták). Hopfgartner 1944 decemberében a Komárom környéki harcokban súlyosan megsebesült, és a 634-es számú tábori kórházban 1944 december 24-én, Szenteste elhunyt. Halálakor Unteroffizier rendfokozatban (kb. őrmester) szolgált, alakulata a nyilvántartás szerint a 61. tartalék-zászlóalj 4. százada volt, de valószínűleg már másik egység kötelékében vett részt a Komárom környéki harcokban. A halotti értesítője szerint egy gránátos ezredben szolgált.2018. szeptember 28., péntek
A Nagy Háború hősi halottja: Mézes Lajos
2018. július 12., csütörtök
A II. világháború hősi halottja: Franz Marass
Franz Marass 1910. október 26-án született a Sopron vármegyei Szikrán. A falu a trianoni békediktátum következtében Ausztriához került, ma Seiggraben a neve. 1938-ban Ausztria Németország része lett, az osztrák férfiak a II. világháborúban a német hadseregben szolgáltak. Franz Marassnak is ez a sors jutott osztályrészéül. A háborúból azonban sosem tért haza feleségéhez és gyermekeihez: a német 486/I. gránátos pótzászlóalj katonájaként Komáromnál halt hősi halált 1945 január 7-én. 2017. augusztus 23., szerda
Visszaemlékezés: Olofsson Placid tábori lelkész Komáromban
Idén januárban 100 esztendős korában elhunyt Olofsson Placid atya, bencés szerzetespap. Hosszú és példás élettörténetéből most egy rövid időszakot szeretnék kiemelni: Placid atya ugyanis majdnem egy évig Komáromban teljesített szolgálatot, mint tartalékos tábori lelkész. A komáromi állomáshely azonban egyszersmind katonai pályájának a végét is jelentette. A következő szövegrészlet Ézsiás Erzsébet : A hit pajzsa. Olofsson Placid atya élete c. kötetéből származik. A 2004-ben megjelent kötet digitális formában elérhető a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár honlapján.2016. február 4., csütörtök
Műtárgy: Erdélyi Emlékérem igazolvány
1940 szeptember 5-én a Magyar Királyi Honvédség erői átlépték a trianoni határt, hogy a második bécsi döntés értelmében bevonuljanak Észak-Erdélybe. Miként az 1938-as felvidéki bevonulás esetében is történt, a hadműveletekben részt vevő katonák számára emlékérmet alapítottak. Az Erdélyi Emlékérem megalapítására 1940 október elsején került sor, előlapját Hunyadi Mátyás, hátlapját Erdély címere díszítette. Az emlékérmekhez egyszerű kisméretű viselési igazolvány is tartozott, egy ilyen dokumentum a mai poszt témája.2016. január 19., kedd
A II. világháború hősi halottja: vitéz Széles István HOZZÁTARTOZÓT KERESÜNK!
2015. szeptember 26., szombat
Hadisírgondozás
Ma két hete, hogy kilátogattam a szőnyi temetőbe egy kis terepmunkára. Nem messze a bejárattól található egy II. világháborús katonasír. A benne nyugvók nagymamám révén rokonaim, ezért is éreztem úgy, hogy kicsit rendbe kell tennem a sírjukat.2015. augusztus 13., csütörtök
Műtárgy: Fogászati kezelőlap
2014. november 22., szombat
Könyvajánló: Elsődleges célpontok
Egy nemrégiben megjelent kötetet szeretnék az olvasóim figyelmébe ajánlani: Rabi Lenke könyvtáros, helytörténész több éves kutatómunkájának eredményét foglalja össze az "Elsődleges célpontok - Almásfüzitő és Szőny a második világháborúban" című könyvében.










